Tóth M. Erika sokkal több időt tölt a „vevő”, a közönség és az esemény feltérképezésével, mint magával a szöveggyártással

Népszabadság - Teknős Miklós

Írt már beszédet bankvezérnek, kórházigazgatónak, szilveszteri program műsorvezetőjének, de Tóth M. Erika a legszívesebben arra emlékszik, amikor egy fiatal lány szerelmi vallomását kellett megalkotnia. A menyasszony ezt akkor mondta el élete választottjának, amikor a gyűrűt húzta az ujjára. Egy másik esküvőre olyan szöveget írt, amely a galambröptetés (!) közben hangzott el.

Szeret aktuális dolgokat belecsempészni az elmondottakba. Nemrég egy könyvtári rendezvényhez kértek tőle beszédet, amelyben megemlítette, hogy Pécsett (Európa Kulturális Fővárosában) versmegállókat készítettek, azaz buszmegállókban lehet verseket olvasni. Személyes élményeket is mindig kér az előadótól: egy iskolaigazgató-nőnek írt szövegbe például beleszőtte, hogy a kisfiával egy széken ült az első évben.

Gondosan egyeztet minden megrendelővel, mielőtt nekifogna a beszédírásnak. Tóth M. Erika sokkal több időt tölt a „vevő”, a közönség és az esemény feltérképezésével, mint magával a szöveggyártással. Az anyaggyűjtés kifizetődő dolog: megesett, hogy egy gyárigazgató figyelmét ő hívta fel olyan nyilatkozatokra, amelyekről az igazgató nem is tudott. A beszédhez először részletes vázlatot készít, amelyet a megrendelőnek jóvá kell hagynia; az írással ezután gyorsan végez.

Kántorként, a valkói templomban még nem a beszédíráson járt az esze. Vallásos családban nőtt fel a Gödöllőhöz közeli faluban, és a templomban hamar felfigyeltek az énektudására. Biztatták, hogy tanuljon egyházi zenét harmóniumon. Egy idő után már szentmiséken is játszhatott, és mivel a Boney M együttes népszerűsége éppen a tetőfokára hágott, időnként az ő slágereiket is belecsempészte a templomi zenébe. A szentmise végén így néha a Raszputyin szólt Valkón, de Erika sosem bukott le, hiszen efféle számokat legfeljebb a Szabad Európa rádión lehetett hallani. Bár az érettségi után felajánlották, hogy dolgozzon tovább kántorként, nagyon kevés pénzt kínáltak neki.

Népszabadság - Teknős Miklós Laboránsként vállalt hát állást a gödöllői agráregyetemen, és elvégezte a laboránsképzőt is. Ám falak közé zárva dolgozni nem szeretett, egy év után otthagyta a munkát.

Biztosítóhoz hívta dolgozni a szomszédja – és végül Tóth M. Erika tizennyolc évet töltött üzletkötőként. Ma sem szégyelli bevallani: kevés munkával sok pénzt lehetett keresni. Amikor a továbbképzéseken arról faggatták őket, ki mit kedvel a munkájában, minden kollégája azt fejtegette, hogy mennyire szeret emberekkel foglalkozni és fontos termékeket eladni. Ő mindig azt válaszolta: a sok pénzt szereti benne. Közben a főiskolát is elvégezte humánerőforrás-menedzser szakon. Született két fia és egy lánya, s felépítettek egy családi házat.

Mégis otthagyta a jól fizető állást. Úgy érezte, hogy nincs lehetőség a továbblépésre, bár a középvezetői szintig eljutott. Azt viszont csoportvezetőként nem szerette, hogy mások munkája után ítélték meg őt; márpedig a kollégák néha nem mentek dolgozni, akadt, aki a kocsmában kötött ki.

A jég hátán is megélsz, Erika – mondogatta a nagymamája. Hát legyen! Az interneten keresett munkát, és állásinterjúkra járt. Igaz, ezt korábban is megtette, de akkor még csak „játékból”. Rendszeresen jelentkezett álláshirdetésekre; noha valójában nem akart ott dolgozni, érdekelte, miként beszélgetnek el az emberekkel. Meghökkent, amikor az egyik helyen csak anynyit kértek: mondjon három tulajdonságot, amiért őt vegyék fel.

Rutinos volt már az igazi álláskeresésnél, mégsem talált olyan munkát, amely összeegyeztethető lett volna a három gyermek nevelésével és a mos-főz-takarít trióval. A legtöbb helyen közölték, hogy négyig tart ugyan a munkaidő, de azért mindenki hétig-nyolcig bent dolgozik.

A közéleti beszédíró képzésre az interneten bukkant rá. Az egyik oktató az ELTE nyelvészprofesszora, Balázs Géza volt, és adott órákat Daróczi Dávid exkormányszóvivő is. Miután két évvel ezelőtt letette a vizsgát, elhatározta, hogy „élesben” is belevág.

Igazán családbarát állásnak bizonyult a beszédírás: autóvezetés, főzés vagy vasalás közben is kiválóan lehet töprengeni a megalkotandó szövegen. Saját honlapot is készített Tóth M. Erika, és ugyanott talált megrendelőkre, ahol annak idején ő is munkára lelt – az interneten.

Előadásra felkért vállalatvezetők, esküvőn köszöntőt mondó anyakönyvvezetők: íme néhány gyakori ügyfél. Akadnak bonyolultabb esetek is. Írt már beszédet olyan anyakönyvvezetőnek, aki egynemű párokat adott össze (Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatot csak azonos neműek létesíthetnek).

Néha a megrendelő ízlése kerekedik felül. Volt, hogy Erika Damjanichról szóló anekdotával próbálta gazdagítani egy vállalatvezető beszédét, aki viszont azt kérte, hogy Damjanichot amerikai történettel helyettesítse. A beszédíró Márait is szeret idézni, de ez sem mindenkinek felel meg. S ha olyan az alkalom, egy-egy filmből is szívesen idéz, például Yoda mestertől a Csillagok háborújából. Az esküvői beszédekhez még versírót is alkalmaz.

Miniirodát alakított ki magának otthon, a kapcsolatot e-mailen vagy telefonon tartja az ügyfelekkel. Úgy véli, elsősorban időt spórolnak azzal, hogy őt bízzák meg: ahelyett, hogy a beszédek összetákolásával bajlódnának, marad idejük a saját munkájukkal törődni.

Napközben dolgozik Tóth M. Erika, amikor a gyerekek házon kívül vannak. A legszigorúbb lektorai egyébként éppen a gyermekei – akik a legtöbbet nyerték a közéleti beszédírással. Egy ráérő édesanyát.

Kapcsolódó cikkek: A zeneszelektor | A beton szaga | Kohn bácsi krónikása | A Real Madrid magyar nagykövete | A nevelőművész