– Nem tudjuk egy nap alatt megfordítani a Titanicot – mondta Brüsszelben, ahol megértésre is talált, meg nem is. Itt értékelik az új görög kormány eltökéltségét, de hiába halmozódott fel és maradt titokban a deficit az előző vezetés alatt, a probléma Athéné. Neki kell megoldást találnia, méghozzá gyorsan, mert a piacok, a spekulánsok felfigyeltek a spanyol és a portugál hiányra is, ismerik az ír és az olasz helyzetet. Azaz a görög vívódás most már minden euróországnak sokba kerül a megemelkedett hozamok miatt. Ezért nemcsak ösztökélik a görögöket, hanem meg is mondják, mit tegyen. A szakértők már elindultak Athénba, diktálni a következő lépéseket, s Athén eldöntheti, melyikkel kezdi ma, folytatja holnap: március 16-án már jelentenie kell, hogy áll.

Milyen árat fizet a lazaságért Görögország, növekedésnek indul-e a gazdaság, ez majd kiderül. Évek múlva. A görög válság azonban most ráirányította a fi gyelmet az eurózóna évek óta gyenge pontjaira is. Rendben, a görögök maguk okozták vesztüket, de a spanyolok, a portugálok, az írek, az olaszok is? Azaz, miért teljesít gyöngén az euróövezet perifériája? Az unió volt pénzügyi biztosa, Joaquin Almunia arról beszélt, hogy további tanulmányozást érdemel, miért csökkent a versenyképessége sok országnak azt követően, hogy bevezette az eurót. Néhány európai elemző szerint a baj az, hogy Németország nem vállalja a vezető szerepet. Annak idején a maga fegyelmezettségéből indult ki, s tartott is a déliek fegyelmezetlenségétől. Ezért került a maastrichti szerződésbe, hogy csőd esetén nincs mentőakció. S a keddi Financial Timesban erre emlékeztetett is Otmar Issing, az európai jegybank volt német igazgatósági tagja. Ha Görögországot kihúzzák a bajból, jórészt persze német pénzen, az igen rossz üzenet volna. Akkor nyugodtan lehet szirtakit járni munka helyett.

Igen, de a versenyképesség elvesztésén túl az is tény, hogy az eurózóna kicsiben a nagyvilág. Olyan nagy hiányok és többletek alakultak ki az övezeten belül, mint globálisan. Németország, Hollandia és Ausztria az exportjából élt, míg a déliek fogyasztottak. Ennek vége, s most Németországnak kéne többet fogyasztania, hogy segítse a többieket. Az unió legalább felismerte: tovább kell lépnie. Az országok fiskális helyzetének megítélésén túl a versenyképességi állapotot is mérni kell, s a pénzügyi felügyeleti rendszer csúcsára helyezendő rendszerkockázati tanácstól a vizsgálandó mutatók körének kiterjesztéséig terjedne a szorosabb gazdaságpolitikai egyeztetés, ami most divatos fogalom Brüsszelben.

A Titanicot kormányzó görögök látványa, s mindaz, amit ez kivált Európa-szerte, talán megfelelő mederbe terelheti az euró bevezetéséről folyó magyar vitákat is, az „amilyen gyorsan csak lehet” álláspontját ésszerűbb stratégia válthatja fel.

Kapcsolódó cikkek: Sztrájkoló tüntetők és rendőrök összecsapása Athénban | Görög kommunisták | 'Adjatok el szigeteket, meg az Akropoliszt is!' | Görögország tízéves lejáratú eurókötvényt bocsát ki | Sziget-privatizációt javasolnak a görög kormánynak németek