alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
26. szombat

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Blanketta

Dolgoztak önök már napszámban? Vártak már olyan üzenetet, hogy akkor holnap megint legyél a megállóban, fándlit, spaklit, simítót hozzál, hétkor kezdünk, hatkor jövünk, négyezer a lóvé, kiskönyv, bélyeg legyen nálad?

Tamás Gábor| Népszabadság| 2009. november 19. |6 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

komszomol | 2009. november 21. | 15:39:30

"Minorkavidor | 2009. november 19. | 16:38:31

komszomol | 2009. november 19. | 13:11:06
A feketegazdaságot még soha, sehol nem számolták fel egy év alatt!"

Persze. Mert nem úgy csinálták, ahogy én mondom.

Pasinszki | 2009. november 19. | 20:36:02

Kedves Minorkavidor!

Nem köll mindennek felülni. A politikus legnagyobb ellensége az archívum, archívumok pedig interneten könnyen elérhetők. Ajánlok is mindjárt egyet: misc.meh.hu/binary/7619_ad_elsz_mol_s__3_.doc .
Ajánlom továbbá a hozzászólók szíves figyelmébe a neten szintén elérhető bérkalkulátorokat. Pikk-pakk ki lehet velük számolni, hogy a magyar állam minden megtermelt 100 Ft-ból 75-öt el szeretne vonni. Államunknak ez a vágya nem újkeletű, amióta az állami elvonások számszerűsíthetők, nagyjából ilyen elvonási mértékről álmodoznak a pénzügyminiszterek.
Lehet csodálkozni, hogy ebben egyetlen vállalkozó sem partner?

Minorkavidor | 2009. november 19. | 16:38:31

komszomol | 2009. november 19. | 13:11:06
A feketegazdaságot még soha, sehol nem számolták fel egy év alatt! A járulék csökkentés sem hozott megoldást, péda erre az 1999. január 1-jével életbe lépett nagyarányú tb-járulék csökkentés. Akkor az addig 39%-os munkáltatói járulékot 29%-ra csökkentette az első Orbán-kormány. Ez a 10 százalékpontos csökkentés mintegy 25%-al csökkentette a munkáltatói járulék terheket Mivel a MAGYAR VÁLLALKOZÓK nem siettek legalizáni munkásaikat, ezért, hogy az egészségügyi és nyugdíjrendszer ne omoljon össze elhalasztották az adóreformot.

Mona Lisa | 2009. november 19. | 13:55:16

komszomol megint egyetértek veled, és ez nem először van így.

bár meglépnék!

kár , hogy úgy érzem, belelóg a kezem a bilibe :(

komszomol | 2009. november 19. | 13:11:06

A feketegazdaságot a hatóságok szándékosan generálják, hogy mindenki (vállalkozó és munkavállaló) kiszolgáltatott legyen.

Ha igazi szándék lenne a feketegazdaság felszámolására, bármelyik kormány felszámolhatta volna.

Az a munkavállaló, aki maga jelenti be, hogy feketén foglalkoztatják, legyen jogosult 18 havi végkielégítésre az adott szektorban SZOKÁSOS bérrel számolva, a feketén foglalkoztató munkaadó cselekménye pedig ismétlődés esetén legyen bűncselekmény.

A munkavállaló bejelentését helyszínre kiszálló (adott esetben titkos) adóellenőrök ellenőrizzék, és a büntetés akkora legyen, hogy a költségük megtérüljön.

Még egy év sem kéne a feketegazdaság eltűnéséhez, na de pont a politikusok tuti üzletei mennének tönkre. Ezért nem történik ilyesmi, és ezért sz@r a kapitalizmus.

mesterj | 2009. november 19. | 11:15:18

Egyszerű. Csak úgy vállalhat fel munkát a fővállalkozó ,ha azt az Ő vállalkozása végzi el. TILOS alvállalkozónak kiadni a munka 30%-át meghaladó részét. A szerződést csak akkor írhatja alá, ha benne szerepel egy internetes adatbázisban amely mutatja, hogy az APEH-nál nyílvántartott vállalkozásról van szó amely ellen nem folyik semmilyen per/behajtás és nincs munkaügyi pere.
Az építkezésen dolgozó embereknek mind a vállalkozó cégével kell alkalmazotti jogviszonyban állniuk akit ott találnak az ellenőrök és nincs jogviszonyban azután a vállalkozónak annyi adót kelljen fizetni , hogy belezöldüljön és úgy, hogy nincs részletfizetés meg ilyesmi. Ja és egy ilyen ügy után kikerül az internetes adatbázisból. Aki nincs benne az adatbázisban annak ne adjanak hitelt a bankok és azzal egyetlen építtető se köthessen szerződést.

Szerencsések, ha nem. Óvatos becslések szerint csaknem milliónyi honfitársunk éli meg nap mint nap ezt a helyzetet, kiszolgáltatva munkaadónak, időjárásnak, hatóságnak és úgy általában mindennek. Legalább fele ezeknek az embereknek lényegileg feketemunkás. Olyan dolgozó, aki után semmiféle járadékot nem fizet senki, s ez még a kisebbik baj, de ők kiszorulnak ezzel az állami ellátásból is. De tudjuk, a muszáj, a napi megélhetés kényszere nagy úr. A rendszerváltás óta próbálnak az egymást követő kormányok tenni ez ellen valamit, vajmi kevés sikerrel – sőt, a válság mostanra tovább rontott a helyzeten.

A „napszámfehérítés” eddigi leglátványosabb lépése az alkalmi munkavállalási könyv 1997-es megjelenése volt. Üdvözölte mindenki. Tényleg, milyen okos dolognak tűnt, a járulék napi négyszáz forinttal rendezhető (már persze, ha a munkaadó „természetesen” a legkisebb bért számolja el hivatalosan), aztán kiderült, mégsem olyan szép a gyermek. Vállalkozók sokasága bontotta fel villámgyorsan az addigi munkaszerződéseket és vette vissza „alkalmiba” az alkalmazottját, bélyeget meg vagy ragasztottak, vagy nem.

A kiváltott csaknem másfél millió kiskönyv mindenesetre töredékét hozta annak a járuléknak, amire a törvényalkotók eredetileg számítottak – hogy a felbontott normális szerződések utáni befizetések elmaradásáról ne is szóljunk. Most ez a rendszer megszűnik, a parlament hamarosan dönt a január után életbe lépő, első és sokadik pillantásra egyaránt sajátságosnak tűnő kormányjavaslatról: kiskönyv nem lesz, helyette jön az internetről is letölthető blankettaszerződés. Sőt, telefonon is be lehet jelenteni az adóhatóságnak, ha néhány napra dolgoztatnánk pár napszámost, az apehes válasz-SMS máris legálissá teszi a foglalkoztatást.

A támogató érveket oldalakon keresztül sorolhatnánk, főként és mindenekelőtt, hogy tényleg egyszerűsödik és rugalmasabbá válik az adminisztráció, „szabadabban” ragadhat szerszámot, akinek éppen nem jut folyamatos munka. Egy „apróság” azonban legalábbis problematikussá teszi a dolgot: az új rendszer lényegében adó-, pontosabban járulékemeléssel is jár. Az eddig fizetendő legkisebb összeg a bejelentett minimális napszámbér után négyszáz forint volt, most viszont a nettó kifizetés negyven százaléka lesz. Kétezer forint után tehát nyolcszáz.

Ezen a ponton pedig igen komoly kétségeink támadhatnak, vajon hogyan és mit is fog fehéríteni az új rendszer. A napszámra szoruló melós semmivel sem lesz biztosabb helyzetben, sőt, gyaníthatóan megint egyre többen lesznek a feketemunkások. Tavaly a munkaügyi hatóság megnövelte ellenőrei létszámát, a korábbinál összevontabb szemöldökű szigorúságot ígértek, még a családi kalákamunkában is. Az elérhető hivatalos statisztikák érdemi változást azonban azóta sem jeleznek, bizonyos személyes tapasztalataim pedig e szempontból kifejezetten lehangolóak.

A kiskönyvvel januártól valóban nem kell majd babrálni. De ezen túl aligha változik bármi is. Az APEH azért állítólag megtakarít néhány százmilliót. Hurrá.