Jaffar | 2009. július 22. | 22:15:41

Tökéletesen igaza van az írónak. Annyival kiegészíteném, hogy én már az érettségi mellé kötelezövé tenném 1 világnyelv (angol,német,spanyol,francia,olasz,orosz,kinai) megismerését. egyrészt ez mindenképpen növelné az érettségi értékét, másrészt kellö alap lenne a középfokhoz a föiskola végére. Jelenleg külföldön élek és meg kell, hogy mondjam, soxor szart se ér a Rigó utcai töléletes nyelvtani tudás, ha a kedves páciens nem beszél, vagy nem érti meg már az enyhe dialektust sem.
Ma az anyanyelveddel (kivéve, ha az világnyelv) egyedül már nem boldogulsz. ´
Az angol és a német az még mindig jó választás, de egyre több a kereslet az oroszra, meg a kinai nyelvre is. Akinek van esze az most ezeket tanulja.

balumedve | 2009. július 22. | 16:39:32

Szerintem a cikkíró a probléma sűrűjébe, és annak is a közepébe talált. A diplomáért tanuló, de a tandíjtól agymosott demagógiával megkímélt diákok "ingyenes" oktatása során az egy nyelvvizsga követelményén kívül más minőségi követelményeket is kellene támasztani, pl. a két nyelvvizsga követelményét.
A szülőszövetség tagjainak eddig nem tűnt fel az a tény, hogy a Lajtán túl már a diploma felé orientálódó középiskolás diákok is rendelkeznek két/három idegen nyelv olyan szintű ismeretével, amely piacképesen segíti őket a későbbi megfelelő munkahelyük megtalálásában? Mint szülők miért hiszik azt, hogy a niksz dájcs a megfelelő jövőkép a gyerekeiknek, vagy ide is betette a lábát a csak azért is ellentmondó, mocskos politikai zavarkeltés?

VLaci | 2009. július 22. | 14:38:01

Sajnos Révész ezúttal alaposan melléfogott. Odáig rendben van, hogy a nyelvtudás az ókor óta olyan érték, amely az értelmiségre mindig is jellemző volt, ezért megkövetelhető ettől a rétegtől, a nyelvek közötti válogatás azonban vérlázító diszkrimináció, és alapos benyalás bizonyos nagyobb politikai és gazdasági előnnyel rendelkező népek/államok/oszágok popójába.

Ha azt akarjuk, hogy a magyar nyelvet semmibe vegyék mondjuk Szlovákiában, akkor éppen így kell érvelnünk a cigány, vagy éppen az eszperantó ellen. A csakugyan súlyosan diszkriminatív szlovák nyelvtörvény éppen ilyen "ésszerű" (vagyis cinikus) érveket használ a magyar nyelv ellen. Lelkes elvbarátot találnak Révész személyében.

Bármely nyelv, attól lesz "komoly", "hasznos" stb, hogy használatát - akár a nyelvvizsga követelményekkel is - támogatjuk, forszírozzuk. Legfontosabbak éppen az adott országok kisebbségeinek nyelvei lennének, (Szlovákiában pl. a magyar is a szlovákok számára), meg a környező országok nyelvei, és az egyenjogúságot biztosító eszperantó is.

Persze széles nemzetközi összefogás kéne, hogy az angol is elnyerje a többi nyelvvel egyenrangú (tehát nem magasabb rangú) helyét. Legalább az EU-n belül ez megoldható lenne. A franciákat pl. könnyű lenne meggyőzni az angol visszaszorításának szükségességéről.

Urz78 | 2009. július 22. | 09:57:31

Jó, tanuljon a gyerek nyelveket - régen is volt angolkiasszony, német nevelőnő, az oskolában pedig görög meg latin. Az utóbbi különösen kiváló alapnak a nyelvtanuláshoz.

De ne a Rigó utca döntse el, hogy kiből lesz szociológus, jogász, magyartanár, testnevelő tanár stb. és kiből nem!

Vannak kiemelt szakirányok, végzettségek, amelyekhez nélkülözhetetlen a meglehetős erős nyelvtudás, melynek alapjait szintén a JÓ nyelvtanárok adhatják meg. Az esélyegyenlőség ott volna, és ott van, ahol a mindenki számára kötelező oktatási rendszerben annyi nyelvtudást döngölhetnek jó nyelvtanárok a fejekbe, hogy aki akar és tud, már negyedik gimi végén megkaphatja a nyelvvizsgáit. Különóra, különtanár, külön CD stb NÉLKÜL!

Ámde úgy, hogy a követelmény vadiúj, ámde a mentalitás begyöpösödött, az úgy nagyon nem fair.

És már megint oda lyukadunk ki, hogy az egész oktatási rendszer, úgy zusammen el van cseszve. Toldva-foldva, a régi értékei elmosva, a vadabbnál vadabb hülyeségek azonban rögvest, minden ésszerű átgondolás nélkül, bután majmolva egészen más mentalitású, gyökerű, gondolkodású országokat, azonnal beépítve (nemigen érdelkel a politika, de megjegyzem: ha az SZDSZ végleg lehull a politikai palettáról, ezért az egyért nem fogom sajnálni: a magyar oktatási rendszer szétbarmolása miatt.)

Piacképes tudást nem a Rigó utca fog adni - de hatalmi viszonyainál fogva képes emberek ezreinek életét tönkrezúzni. (Éppen úgy, mint ahogyan sok-sok a régi rendszerből itt ragadt, stupid, hatalmaskodó, begyöpösödött agyú hülye professzor, aki képtelen változni - meglehetős tiszteletem a nagyon kevés kivételnek.)

Talán ez ehhez megkövetelt nyelvtudást valóban piacképessé kéne tenni: kezdve a magyar idegennyelvtanítás átstrukturálásával.

Kevesebb diák, kevesebb diploma, de sokkal-sokkal jobb minőséggel! Az a piacképes tudás alapja. Valamint: megtanítani tanulni, önállóan gondolkodni. Egy jó tanár - legyen bármilyen szakos is - nem elnyesi a diák szárnyait, hanem megtanítja azokat használni. (Nem beszélve arról, hogy jó tanár pótolhatja a hülye szülőt.)

Hammada Fleet | 2009. július 22. | 09:02:11

trychydts | 2009. július 22. | 08:08:40
Kedves trychydts! (Nem vagyok biztos abban, hogy jól írtam le a nevedet.) Ha ismered az egyetemek belső világát, akkor nyilván tudod, hogy az velejéig rohadt. Nem tudom, miért éppen nyelvtanulás-ügyekben vagy ilyen finnyás. Ami a régi magyar egyetemi világból értékként megmaradt, azt elintézte az eltömegesítés, a fejkvóta-rendszer és az, hogy az oktatói minősítéseket a hűbérurak (ez az a beosztás, amit külföldi egyetemeken professzornak mondanak) úgy manipulálják, ahogy nekik jólesik.

Hammada Fleet | 2009. július 22. | 08:56:51

"Aki azt hiszi, hogy a következő négy-öt évtizedben az egységesülő európai értelmiségi munkaerőpiacon egy diplomás megélhet úgy, hogy a legszélesebb körben használatos európai nyelvek egyikén sem munkaképes, az nem tudja, hol él."
Ez persze igaz, de sajnos Révész Sándor sem tudja, hogy hol él. Vagy legalábbis úgy csinál. A magyar nyelvtanítás és nyelvvizsga-rendszer velejéig korrupt (na már miért éppen az lenne tiszta? - ebben is pénz van, nem is kevés) és diszfunkcionálisan működik. Rengeteg frissen végzett diplomással találkoztam, akik egyetlen szót se voltak képesek kinyögni azon a nyelven, amiből állítólag nyelvvizsgájuk van. A nyelvvizsga-központok managementje általában felkészületlen és gyakran összejátszik a nyelviskolákkal. A kedves érdeklődőknek fel tudom sorolni, hogy melyek azok a nyelviskolák és vizsgahelyek, ahol a borsos díjak ellenében garantáltan papírja lesz.
De a potenciális érintettek ezt még nálam is jobban tudják.

Frakk | 2009. július 22. | 08:26:43

Már nem azért, de mióta gyerek egy felvételiző vagy egy diploma előtt álló állampolgár. Elmúltak már 18, nagykorúak, nincsenek gyámság alatt, senki nem intézkedhet helyettük. Miért kell a Szülők Egyesületének beleszólni? Középiskolai oktatásban tanítanak nyelvet. Aki jó tanuló, az képes azzal a törzsanyaggal is levizsgázni. Aki nyelvvizsga nélkül kerül egyetemre, nyáron dolgozhat, pénzből tanfolyamra járhat, ha nem elég neki az egyetemi nyelvi képzés. Nem tudom, miért kell mindenből jogszabályváltozás-kérelmet csinálni.

trychydts | 2009. július 22. | 08:08:40

Érdekes módon az egyetemek felelősségét senki sem veti fel soha. Mindig csak pofázunk arról, hogy a nyelvvizsga ilyen meg olyan fontos, holott egy helyen biztosan remekül lehet érvényesülni nyelvtudás nélkül: az egyetemen. Ha az egyetemen is követelmény lenne az idegen nyelvű szakirodalom használata (értelemszerűen azé, amelyik a leginkább kell az adott szakma műveléséhez), akkor ezt be kéne építeni a tantervekbe. Jelenleg azonban a legtöbb szakon sokkal fontosabb, hogy az adott oktatói kör monopóliuma megmaradjon tankönyv- és jegyzetügyben, mint hogy a nekik fizetgetett pénzekből külföldi szakkönyveket szereznének be a helyi könyvtárba, vagy hogy a diákokat megtanítsák az amúgy ingyenesen használható online folyóirat-adatbázisok használatára. Ha a nyelvtudás követelmény a szakmai érvényesüléshez, akkor ennek a ténynek már az oktatás során jelentkeznie kellene -- a nyelvoktatás pedig szerves részét képezhetné a felsőoktatásnak. Így nem lennének nyelvvizsga nélküli diplomások, egészen egyszerűen azért, mert nyelvvizsga nélkül a diplomáig sem lehetne eljutni.

Jelenleg azonban elnézzük, hogy a felsőoktatás (nagy része) megmarad a provinciális, befelé forduló állapotában, és a minőség-javítás terheit áttoljuk a diákokra.

Renia | 2009. július 22. | 06:30:11

Moderálási alapelvek- komment törölve -