Lecsupaszodni a végletekre: a tapasztalati vázra, ahonnan valami épülhet, amire valaki épül.

Szegről-végről ismert szerzők, ismeretlen irodalmak, hamarabb lenyűgözik az embert, mint a szellem közismert egyéb tüneményei.

Tizenkilenc évvel ezelőtt indult el a Magvetőnél Csáth Géza életműkiadása, és egyelőre (tegyük hozzá: hála istennek) nem látni a végét – legalábbis erre utal a most közzétett kéziratokat Molnár Eszter Edinával közösen sajtó alá rendező Szajbély Mihály a kötet zárótanulmányában, amikor végszó gyanánt megjegyzi, hogy „az 1904 utáni naplófeljegyzések és memoárok még sok titkot rejtenek”.

A kisebbségkutató társadalom jeles, inkább csak a szakma szűkebb berkeiben ismert tagja L.

A novella: egy korty élet – állítja a szerző a „rövid történeteiből” gazdag válogatást kínáló, az életműsorozat részeként megjelent kötetének előszavában.