A nácik által elrejtett műkincsek nem kerültek elő maradéktalanul, de amit a Műkincsvadászok megtaláltak, azt hivatalosan, katalogizálva átadták a bajor államnak 1952-ben. Sajnos a történet jogtiszta része nem folytatódott, mivel a müncheni múzeumok ahelyett, hogy az eredeti tulajdonosoknak (illetve az életben maradt örökösöknek) visszaszolgáltatták volna a műveket, eladták azokat.
A Jan van der Heyden-vászon Észak-Rajna–Vesztfáliában, Xanten templomában lógott évtizedekig, miután a vallási közösség az 1960-as években 16 000 márkáért megvásárolta Henriette von Schirachtól. Az asszony Adolf Hitler személyi fotósának, Heinrich Hoffmannak volt a lánya. Hogyan került a kép a birtokába? Az ügy nem egyedi. Az amerikai irányítás alatt működő „műtárgykommandósok" több, mint tízezer műtárgyat bíztak a bajor hatóságok gondjaira, mielőtt elhagyták Németországot, azzal, hogy, juttassák vissza azokat az eredeti zsidó tulajdonosoknak. Ám mint a CLAE vizsgálatát a napokban megszellőztető Süddeutsche Zeitung írásából kiderül, a hatóságok egyszerűen eladták a műkincseket. A vevők között több náci prominens is volt, hiszen elsősorban ők tudtak a festmények és szobrok hollétéről, mozgásáról. Az eredeti tulajdonosok kérelmeit rendre figyelmen kívül hagyták.
|
| Jan van der Heyden festménye |
Így történt a Jan van der Heyden-kép esetében is, amelynek tulajdonosa a Bécsből 1938-ban elmenekült Kraus család volt. Százhatvan képből álló, elkobzott gyűjteményüket a nácik értékesítették még a háború alatt – kiválasztottak számára –, így került mások mellett a nevezett kép is Heinrich Hoffmann fotóshoz.
A háború után közvetlenül a szövetségesek vették gondjukba – több más náci gyűjteménnyel együtt – Hoffmannék kollekcióját, és a bajor hatóságokra hagyták. Ez utóbbiak kételkedés és késlekedés nélkül a nácibarát tulajdonosoknak adták vissza a műtárgyakat, esetenként ingyen, más esetben kedvezményes árért. Hoffmann lánya 300 márkáért ismét megszerezte a holland vásznat tucatnyi más értékkel egyetemben, de a gyanú szerint Göring özvegye is sikeres kérelmet nyújtott be a bajor hatóságoknak. Pontos információk nincsenek, ugyanis egyelőre megtagadták az archívumok megnyitását a kutatók előtt – nyilatkozta a Süddeutsche Zeitungnak Anne Webber, a CLAE társelnöke.
Elzárkózó múzeumok, parlamenti vizsgálat
A bajor állami gyűjteményt kezelő szervezet júniusban nyilatkozatot tett közzé: továbbra is az igazságos megoldást keresi, hangsúlyozva, hogy az archívumokhoz a zsidó örökösök külön kéréssel betekintést kaphatnak. A napokban, legújabb fejleményként, München parlamenti vizsgálatot ígért, és annak kiderítését, mennyire megalapozott a CLAE által megfogalmazott gyanú, miszerint a német állami gyűjteményekben még szép számmal őriznek jogtalanul ilyen értékeket.
