Zsazsa
A Markóban csak négyjegyű szám a rab azonosítási jele.
Korábban színésznő, primadonna -Első Hölgye a színjátszásnak. Felülüthetetlen. Egyedül őérte vált jegyet a közönség, bármit van műsoron. Az ultiban elhalhatatlanult: rekontra, szubkontra, mordkontra, így mászik fölfelé a licit és a mindent megkontrázó bemondás: Fedák Sári. A primadonnát a színlap élére szedik. Középen, lépcsőn vonul le első belépésekor. Neki vannak a legfülbemászóbb dalai, legtündöklőbb, vagyont megérő toalettjei. Ő öltözik át legtöbbször. Mindenki elé állhat a színpadon. Kitakarhatja a partnert.
Teljes nevén Fedák Sarolta Klára Mária. Népszerűen becézve: Zsazsa.
Primadonnának nagylábú. Énekes színésznőnek fahangú. Szépségeszményhez kancsi. Rákosi Szidi Rökk Szilárd utcai színiiskolájából Pozsonyba szerződött. Szidi néni direktor-fia, Beöthy László elküldi Pozsonyba Fedák-látni a Magyar Színház Részvénytársaság elnökét és alelnökét - Hegedűs Bélát, valamint a gyógyszerész Filó Jánost. A követek hozzák a hírt: Fedák tehetségtelen. Beöthy ragaszkodik az apró szemű, dragonyos termetű, bandzsi lányhoz, amióta meglátta mamája Elektra-vizsgáján, ahol a címszereplő Grósz Bellának, az utolsó Jókainénak statisztált.
Színdarabot ír rá három minisztériumi fogalmazó: a kultuszból Huszka Jenő, Martos Ferenc, a földművelésiből Bakonyi Károly. Fiúszerepet szabnak rá. Honi színháztörténetünk első százas szériája a Bob herceg.
Elsőként lép színpadra fűző nélkül. Hamarosan a színházi költségeknek élére ugrik: gázsijából 1904-ben Tótszerdahelyen vásárol 350 holdas földet. A kastélyhoz birtok tartozik. Gazdálkodással is próbálkozott. Gúnyolták agrárius primadonnának.
Kemény, konok, akaratos, rátarti személy volt. Kellemetlen színházi boszorka. Meggyőzhetetlen, önző, érdekeit szeme elől el nem vesztő tárgyalófél. Szólása, hogy a megkötött szerződést fel is lehet bontani. Gyakorta fölrúgta. Kilépett sikerdarabból előnyösebb szerepért, juttatásért más direkciónál. Kétségbe ejtette gázsi-srófolásaival igazgatóit. A Népszínház igazgatóját, Vida Pált, csődöt hozva rá, öngyilkosságba kergette. Ha megbukott valamelyik szerepében, lelkiismeret furdalás nélkül kilépett a produkcióból, átszerződött más színházhoz. Mindig tudta: mennyit ér. És volt hozzá kalmártehetsége kialkudni az árát.
Gyakran vetett szelet. Le is aratta a viharokat. Gázsi követelései miatt öngyilkos lett a csődbement a Népszínházi igazgató Vidor Pál. Szőrösszívű szerződési csiszár-alkuja sokat rombolt Fedák népszerűségén (1906). Katonai teherautó tetejéről a 1919. április 6-án vöröskatona toborzón vett részt, csókosztogatással és kézaláírásával szédítette rajongóit, mintha a János vitéz első felvonásának katonacsábítóját játszotta volna az Andrássy úton.
A Tanácsköztársaság bukása után ezért Bécsbe menekült. Felismerték, feljelentették. Véres bolsevikként a bécsújhelyi börtönbe zárták. A vörös bélyeg sokáig égett rajta. S csak most megjelent emlékiratában vallotta meg, hogy Szamuely Tibor kényszerítette a katonatoborzásra. Vagyis akkor mondta el, hogy kényszer hatására agitált, amikor előnyt faraghatott volna politikai botlásából. Beleavatkozott az egykori Burgszínházi színésznő Aknai Vilma házassági zsarolásába, ezért Amerikában letartóztatták és csak - közadakozásból összegyűjtött - nagy összegű letéti pénz ellenében szabadulhatott. Az újságok hónapokon át hurcolták nevét a sárban.
A zsidóörvények szigorú alkalmazása után az Új Magyar Színházban kicsikarta, hogy régi zsidó partnerei (Rátkai Márton, Rózsahegyi Kálmán, Z. Molnár László, Bársony István) és a fiatal tehetségek közül a bonviván Básti Lajos a Színészkamara hivatalos tiltása ellenére felléphessenek vele (Gyergyói bál, 1941).
A menekülő nyilas-parlamenttel Sopronba megy. Szalay Károly társulatával játssza az Új Magyarban megkezdett Tokaji aszút. Utoljára Szombathelyen lép fel Eisemann Mihály-Szilágyi László testére szabott operett-nagyasszony szerepében. Nincs más kereseti lehetősége: bemondó a Donausender adón, valamint a Bécsből sugárzott Magyarországi Rádió műsorában lép fel. Uszítással vádolják, holott Szép Ernő verset mond. A bécsi Collégium Hungaricumban menekülő árpádsávosokkal lakik.
A fűtetlen Zeneakadémián telt ház előtt tartják a primadonna Népbírósági tárgyalását. Terhelő tanú egyik legjobb barátnője, Kürthy Sári. Szabatosabban lánya, Békeffy Lászlóné vallja a bíróság előtt, hogy Fedák társaságban kijelentette Kürthy Sári füle hallatára: „ha az oroszok bejönnek, jó lesz az országnak, hogy Gábor Andor fehér lovon fog bejönni?". Tekintetbe véve a költő magasságát és megjelenését, nem mondható ízetlen tréfának a Csárdáskirálynő dalszövegíróját Horthy Miklós lován elképzelni. Színházi epés hátmögötti megjegyzések egyike.
Semmi botrányos politikai robbantóanyag nincs benne. Arról nem szólva, hogy nem Fedák mondta barátnője hallatára, hanem Kürthy Sári Fedák előtt. Miután a többi vádpont hasonlóan levegőből kapott ráfogás volt, a 66 éves primadonna a fehér lovon peckesen Pestre érkező Gábor Andorra tett megjegyzéséért ítélték nyolc hónapra. Az előzetesben letöltött hat és fél hónapot leszámítva Fedák még hat (6) hetet cellában töltött. Szabadulása után jött az igazi büntetés: teljes vagyonelkobzás és szakmája budapesti gyakorlásától három évre eltiltás. Háborús uszítás és népellenes magatartásért hat hét. Bűnt el nem követett. Mégis elítélendő volt. A kiemelkedő színházi embert el kellett ítélni.
„Lehet, hogy majd egyszer folytatom' - mondattal zárta Fedák 1928-ban Útközben című emlékiratát Szőllősi Zsigmond kiadásában. Folytatása most jelent meg több mint fél évszázaddal halála után a Magyar Ház kiadónál 623 oldalas kötetben „Te csak most aludjál, Liliom". A cím Molnár Liliomából Julika halk elköszönése brutális kedvesétől. A borító fülszövegében a szerkesztő annyit közöl, hogy a kézirat Caracasban élő rokonoktól került a kiadóhoz. Fedák könyve első felét a Gyűjtőfogházban fejezte be 1946 utolsó vasárnapján, második felét Nyáregyházán kezdte meg hat évvel később, 1952 szeptemberében.
Fedák tudott írni. Nemcsak szerepdarabokat önmagának, hanem librettistáiba is beledolgozott, bombabiztos színpadismerettel. Írt színházi krónikákat is a Színházi Magazinba. Önéletírása, ha nem is pontos, de szabatos. Ha a tényekre néha szabadosan emlékezik, de mindenképp őszinte. Őszintesége egy nagy komédiás drámai jelenetekben megörökített hatásra törése. Ahol túlforr benne az indulat, a színpadi jelenet őszinteségével dolgozik. És az sem zavarja, ha a későbbi színpadi helyzetben az ellenkezőjét mondja. Jó emberismerő. Pontosan kivesézi a szembenállókat. A nagy próbája igazmondásának az a szabatos rajz, amit Molnár Ferencről ad részletesen, ellentmondásosan, megértéssel, gyűlölettel és rajongással. Minden Molnár-portré közül a Fedáké a leghitelesebb, legtalálóbb.
Rőzseszedő nénikének maszkírozva magát élt színház nélkül. A Nagy Imre kormányprogramját követő politikai enyhülés idején megszervezik Angyalföldön, az Árpád hídnál a Déryné Színházat. Szendrő József igazgató kitalpalja, hogy a volt háborús bűnöst felléptethesse. Csiky Gergely: A nagymama Szerémy grófnőjeként, vagy Bernard Shaw Warrenné-jának szerepében. A nagymama helyett Csiky Kaviárja kerül színre a Margitszigeten. A Warrenné mesterségében pedig Ladomerszky Margit folytatja 1942-ben megkezdett szériáját.
Temetése a színészvilág politikai tüntetés. A színházi élet nagyjai tisztelegnek a nagy színésznő előtt. A cigányzenekar húzza a János vitéz operettből, az Egy rózsaszál szebben beszél... kezdetű dalt.
