Az abdai községházán a költő utolsó útjának és halálának legendáit akarták egy vita keretében eloszlatni történelmi és irodalomtörténeti tényekkel. Abban egyetértés volt a vitázók között, hogy az emberek szeretik a mítoszokat, hiszen azok általában szebbek, hősiesebbek a valóságnál, ráadásul elfedik a társadalom felelősségét.
Bevezetőként azt kérdezte Polgár Tibor professzor, a moderátor, hogy a harmadik munkaszolgálata előtt Radnóti Miklós miért nem fogadta el a neki kínált hamis papírokat, melyekkel valószínűleg megmenekülhetett volna.
A Radnóti életútjában talán legjártasabb szakember, Ferencz Győző irodalomtörténész szerint a költőt meg akarták menteni. Az illegális kommunista párt tagjaként a velük egy házban lakó Aczél György szerzett neki hamis igazolványt, de Lengyel Balázs is a segítségére sietett volna. A mentési kísérletről beszámolt a család barátja, Kun Miklós pszichiáter és Vass István költő is. Radnóti azonban alkalmatlan volt a bujkálásra, mondta a költő felesége, Gyarmati Fanni szavaira támaszkodva az irodalomtörténész. Nem volt színészi képessége hozzá.
Csapody Tamás kutató, jogász, szociológus – akit Kőszegi Ábel író, a Töredék című könyv szerzője a „legtermékenyebb kétkedőként” jellemzett – megismételte azt a tézisét: Radnóti Miklós nem halt meg Abdán. Legalábbis ennek semmi bizonyítéka sincs. Azt sem tekinti perdöntő bizonyítéknak, hogy a bori noteszt az abdai tömegsírba lőtt egyik munkaszolgálatos zsebében találták meg.
 |
| A költő, akinek nem volt színészi képessége a rejtőzködéshez |
A Radnóti gyilkosainak kiderítésére lefolytatott nyomozás eredménye is a bizonytalanságot fokozza. Több dokumentum – így az 1946-os exhumálás jegyzőkönyve – pedig eltűnt. Lehet, hogy Radnóti nem Abdán, hanem a határ túloldalán vesztette életét, esetleg koncentrációs táborba hurcolták. Kőszegi Ábel arra hívta fel a figyelmet, hogy akkoriban hatályban volt egy rendelet, miszerint a magyarországi munkaszolgálatosokat Burgenlandba kell vinni véderő építéséhez. Ez persze nem így történt, aki kikerült az országból, azt koncentrációs táborba hurcolták.
Máig nem tisztázott, kik ölték meg Radnótit. Kőszegi Ábel szerint a nyolcadikos tankönyvekben magyar keretlegényekről írnak, a negyedikes gimnazista tananyagban „menekülő magyar fasiszták” szerepelnek gyilkosként. Olyan fegyvernem nem létezett, hogy menekülő magyar fasiszták – jegyezte meg Kőszegi.
Dramaturgiai fordulópont volt, amikor a közönség soraiból kért szót Villányi Tibor, a győri zsidó hitközség elnöke, aki szenvedélyes hangon jegyezte meg: hetven év elmúltával nem az a lényeg, hogy pontosan hol halt meg a költő, fontosabb az emlékezés, azok megbecsülése, akik bújtatták a zsidókat. A tragédiához vezető okokról kell beszélni, hogy azok ne ismétlődhessenek meg.
Ha az emberek nem értik meg, hogy mi történt, akkor a veszély továbbra is fennáll, mondta Kőszegi, s ebben mindenki egyetértett.
Radnóti Miklós szobra
Az abdai út mentén álló szobrot tavaly döntötte le véletlenül egy autós a ködben. A műalkotás annyira megsérült, hogy Melocco Miklós újra kifaragta. A költő halálának hetvenedik évfordulója alkalmából a hétvégi Radnóti-napok keretében avatták újra a megrongált szobor pontos hasonmását. Az újraalkotás és a tereprendezés 15 millió forintos költségét Győr önkormányzata vállalta magára.
