Majkon a kamalduliak alig ötven évet töltöttek. A remeteséget 1733-ban Esterházy József alapította, évtizedeken át folyt az építkezés, majd 1782-ben II. József egyházrendelete után a szerzeteseknek távozniuk kellett. Berendezési tárgyaik a környékbeli templomokba kerültek, könyvtárukat az Egyetemi Könyvtár fogadta be.
Az épületegyüttes az Esterházy családra szállt, pokrócfabrikaként működött, a remetelakokba munkáscsaládok költöztek. Majd a XIX. század végén az Esterházyak vadászkastélya lett. A második világháború után lerobbanva, üresen állt. Az első felújítások a hetvenes-nyolcvanas években kezdődtek, akkor tették rendbe a remeteházakat. A tőlük fallal leválasztott foresztéria pedig mostanra újult meg teljes egészében.
A felújított épület nemcsak a szerzetesi használatot, hanem a kamalduliak utáni időket is reprezentálja. Így a csodásan restaurált barokk refektórium mellett mindjárt egy XX. század eleji vadásztermet találunk, amelyet Pausinger osztrák festő vadászjelenetei díszítenek. Sajnos néhány éve ellopták a képeket, s kettő azóta sem lett meg. A XX. század elején Esterházy Móric volt a remeteségből lett vadászkastély tulajdonosa, aki 1917-ben két hónapra miniszterelnöki megbízatást is kapott, később Horthy tanácsadója volt, majd a nyilasok deportálták, a kommunisták kitelepítették, végül Bécsben fejezte be életét. Róla is látható egy kis kamarakiállítás.
|
A káptalanterem
Máthé Zoltán / MTI |
Akárcsak II. Rákóczi Ferencről, akinek különös kapcsolata volt a kamalduliakkal. Franciaországi száműzetése alatt egy ideig közöttük, visszavonultan élt Grobois-ban. Ennek köszönhető, hogy halála után rájuk testálta a szívét. A fejedelmet itt Majkon is a donátorok közt találjuk, az egyik remeteház építését támogatta, ezért itt még akkor is misét mondtak érte, amikor hivatalosan a hazából kitagadták.
A főépületben a szerzetesi időkből olyan helyiségeket rekonstruáltak, mint a konyha, az asztalosműhely, a gyógyszertár, a könyvtárszoba, a pincemester lakása, az árnyékszék vagy az épület alatti pincehelyiségek egyikében található mosókamra. Továbbá gazdag és informatív kiállítást rendeztek be a remeteség történetéről, amelybe több, innen elkerült kegytárgyat is visszahoztak mai őrzési helyéről.
Gondoltak a mai használatra is, így például a látogatók számára pihenőszobát és kápolnát is kialakítottak. Számítanak ugyanis a vallási turizmusra, már csak azért is, mert a turistajelek szerint erre vezet a Mária útja nevű zarándokút. És ha minden igaz, akkor a főépület mostantól végre tényleg nyitva áll a vendégek előtt. A műemléket kezelő Forster Központ évente 37 ezer vendéget vár Majkra.
A majki felújítás következő ütemében a rendházak, a remeteség lerombolt templomának még álló tornya és a környező kertek újulnak meg mintegy másfél milliárd forintból, közölte L. Simon László, az örökségvédelemért felelős miniszterelnökségi államtitkár, aki – sokak várakozása ellenére – főnökével, a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánossal adta át a megújult műemléket.
L. Simon László és Lázár János
A majki felújítás következő ütemében a rendházak, a remeteség lerombolt templomának még álló tornya és a környező kertek újulnak meg mintegy másfél milliárd forintból, közölte L. Simon László, az örökségvédelemért felelős miniszterelnökségi államtitkár, aki – sokak várakozása ellenére – főnökével, a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánossal adta át a megújult műemléket.
II. Rákóczi Ferenc szíve
A fejedelemnek különös kapcsolata volt a kamalduliakkal. Franciaországi száműzetése alatt egy ideig közöttük élt, visszavonultan Grobois-ban.
Ennek köszönhető, hogy halála után rájuk testálta a szívét. Rákóczit Majkon is a donátorok közt találjuk, az egyik remeteház építését ő támogatta, ezért itt még akkor is misét mondtak érte, amikor hivatalosan a hazából kitagadták.
