Mint arról lapunkban beszámoltunk, a nyelvész-szakma egy része már jó ideje alapos helyesírási reformot sürget, a 12. kiadásban azonban mégsem nem lesznek alapvető változtatások, csupán kisebb módosítások. Az új szabályzat megengedőbb a postai címzésben és az intézménynevek írásában, új szavak kerültek bele – például jellegzetes határon túli magyar kifejezések – más, elavult szavakat pedig elhagytak a szerkesztők, erre a két legékesebb példa az agárkutya és a csillagláb kifejezés.

Megváltozott több szó ejtése is, az árboc helyett eztán az árbóc, a bédekker helyett a bedekker lesz a helyes. A jövőben két kötőjelet használunk azokban a többszörös összetételekben, amelyeknek előtagja is kötőjellel kapcsolt összetétel: C-vitamin-adagolás, Kossuth-nóta-éneklés, Nobel-díj-átadás. A többjegyű mássalhangzókat csak az összetett szavak tagjainak határán kettőzzük teljesen, például: jegygyűrű, fénynyaláb, díszszemle, gipszszerű. Elfogadható lesz az elseje, elsején, elsejéig stb. szóalakok számjegyes írása is: 1-je, 1-én vagy 1-jén, 1-ig vagy 1-jéig. Az elseji vagy elsejei szóalak számjeggyel írva: 1-i vagy 1-ji vagy 1-jei alakja helyes. A mozik, vendéglők, eszpresszók, fürdők, temetők, szállodák neve lehet intézménynév is: Corvin Budapest Filmpalota, Szt. Lukács Gyógyfürdő és Uszoda, Fiumei Úti Sírkert, Astoria Szálló, Derkovits Terem.

A magyar nyelv első helyesírási szabályzatát a Magyar Tudós Társaság (a mai Magyar Tudományos Akadémia) jelentette meg 1832-ben. Rendkívül gyorsan, egy év alatt állították össze. A szabályzatot az elmúlt majd két évszázadban a Magyar Tudományos Akadémia bizottságai vitatták meg, pontosították, bővítették, korszerűsítették. A legutolsó, tizenegyedik kiadás 1984-ben jelent meg, annak szótári anyagában bővített tizenkettedik lenyomata 2000-ben.