Vásott kölykök
Apróbbal szedték a dramaturg Gyarmati Katáét. Ő dolgozta át színpadra Márai A Garrenek műve regényfolyamának nyitó kötetét.

Nyomot hagyott Márai sornyitó regényén (1930) Csáth Géza: Anyagyilkosság (1908) és Cocteau: Vásott kölykök (1929) olvasása. A színpadra átdolgozás a melodrámai részeket részesítette előnyben, de fájt a szíve a párbeszédekért. A negyed tizenegyig elnyúló előadás néha gyilkos indulatokat ébresztően túllocsogott.
Vidovszky György rendezte az előadást. Sorozattá állt össze A Pál utcai fiúk nagysikerű bemutatása (2002) óta, hogy a Bárka diákszínjátszókkal nyissa meg szezonját. A fiúkból Vidovszky érzékenyen bontotta ki alakulóban lévő személyiségüket. Félelmet. Hősiességet. Érzékenységet. Ismerkedést a halállal.
A forrásban lévő fiatalkort Molnár Ferenc, William Golding, Ödön v. Horváth színre alkalmazásaiban érzékenyen alkalmazta. A fiúk idővel kiöregedtek szerepkörükből. Mások álltak helyükbe. Vagy beletanultak a színészetbe.
Koloszár András, Dér Zsolt, Egri Bálint, Kulcsár Balázs rutinosan vesz részt az előadásban. Tudják már a színészi kliséket. Tudják, mint kell hangerővel bizonyítani indulataikat. Miként kell nyomatékosítani szövegüket mutatóujjal.
Tudják, hogy kell teátrálisan tenyérrel lapátolni a levegőt. Mindent tudnak a fiatalok is, amit az idősebb színészek: a folyamatosan bokacsattogtató és fél karját ügyesen elrejtő Dévai Balázs, a balettmester és táncoskomikus Amadét jelző Kardos Róbert, Tamási Zoltán, a Gadus Erika jelmezébe befáslizott anya-múmiaként Varjú Olga, tűzről pattant ápolónőként Réti Adrienn. Gados Bélára is vonatkozik mindez a zsidó uzsorás szerepében, kivéve étkezési jelenetét, ahol a zálogul vett családi étkészlettel vacsorál. A színészi közhelyes fogalmazás helyett kedélyesen ijesztő, patriarkális fondorlatossággal kizsebelő, kéjenc zsákmányrablót rajzol meg.
A Pál utcai fiúk, vagy A legyek ura művészi meglepetése, fogalmazási frissessége, felszabadító játékossága helyett hivatásos kifáradást, kioltott tűzet, gyakorlatias ürességet látni.