galéria megtekintése

Uraim, kijutottunk!

6 komment


Csepelyi Adrienn

Másfél órás dokumentumfilm örökíti meg a magyar labdarúgó-válogatott Európa-bajnoki selejtezősorozatát – Muhi András Pires filmje komoly érzelmi hullámvasút, de látleletnek sem utolsó.

Sok sikert Franciaországban, az önöké volt a jobb csapat – int A nézését meg a járását című opuszra önkívületi állapotban bulizó magyarok öltözőjébe egy norvég. Elegáns gesztus, különösen édessé viszont az teszi, hogy az északi tévé szakkommentátorai térdüket csapkodták a röhögéstől, amikor a pótselejtezőkre összesorsoltak bennünket. Álomsorsolás, mi? Hát melyik magyar drukker ne nézne szívesen egy ilyen happy endet?

Egy sokéves ínség utáni katarzis megörökítése nyálasra is sikerülhetne, a rendező azonban szigo­rúan objektív, és ez jót tesz a filmnek. Muhi tíz évig futballozott a Fradi utánpótlásában, egész életét meghatározza a sportág, ahogy ő mondja: olyan neki, akár a drog. Ennek köszönhe­tően pontosan tudja, hová álljon, mire fókuszáljon, a kézikamera és a GoPro nyugtalansága pedig fokozza a hatást.

Vannak igazán erős pillanatok: az utolsó utáni percben kapott gólt követően kifakadó Dzsudzsák, aki félbeszakítja a románok érdemtelen egyenlítéséről vitázó társakat; Egervári Sándor búcsúja Louis van Gaal holland szövetségi kapitánytól, ahogyan halk, reszkető hangon közli: ez volt az utolsó mérkőzése, lemondott.

 

Muhi azt mondja: nem akarta bűnbakként bemutatni Egervárit, aki a statisztikák – és a rendező – szerint a 8-1-es vereség ellenére az utóbbi három évtized legjobb magyar futballedzője. Mégis szembeszökő a szakadék Egervári és Dárdai Pál, illetve Bernd Storck rétori képességei között: a messiásként tisztelt Dárdai döbbenetes erejű beszédeket tart, Storck hol angolul, hol anyanyelvén dirigál, következetesen gentlemennek titulálva játékosait.

Dzsudzsák: Franciaország arra van!
Korponai Tamás / Népszabadság

Sztancsik Tamás, a film társproducere talá­lóan úgy fogalmaz: „Palinál olyan volt a hangulat az öltözőben, mintha egy osztálykirándulásra tanár nélkül, egy idősebb diákkal utaztunk volna, akit mindenki imád."

Sztancsiknak igaza lehet abban, hogy a filmet többször megnézve számos fontos apróság megfigyelhető. Van, hogy a felirat többet mond önmagánál: például, hogy Pintér Attila regnálása idején nem forgathattak. A legviccesebb pedig a szakmai tanácsadó, a tévés szakértőként roppant visszafogott Nyilasi Tibor, aki nem meri nézni a meccseket, még az öltözői tévén sem – csupán akkor rohan oda a képernyő elé, ha felhördül a közönség. Akkor viszont olyan beleéléssel és nyerseséggel kommentálja a látottakat, aminek már a töredékétől ő lehetne a világ legjófejebb szakkommentátora.

Sajnos az UEFA jogi szabályozása miatt nem készülhet hasonló film az Eb-n, arra viszont van esély, hogy hosszabb epizódokat készítsenek a 250 órányi nyersanyagból. Néznénk.

Magyar csapat  – „...még 50 perc..."
TV2, június 9. 21:20

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.