Mint a könyv ajánlójában olvasható, Jankovics Marcell munkásságának egyfajta szintézise a most megjelent kétkötetes kiadvány, amely az álmok, jelképek, az egyetemes és magyar kulturális hagyomány, valamint a rájuk épülő mese- és hitvilág teljességre törekvő rendszerezésének, különleges feldolgozásának és értelmezésének eredményeit summázza. Jankovics Marcell az MTI-nek elmondta: a mesék tekintetében igaz ez a fajta szintézis, de pályafutását még semmilyen módon nem tervezi lezárni.

"Elég sok írásom jelent meg a mesékről, és valóban a mese témának egyfajta lezárása a kötet, de ahogy filmet is fogok készíteni, úgy könyveken is dolgozom még a jövőben" - hangsúlyozta. A szerző kifejtette, hogy a könyvben az álmokon keresztül emlékirat jellegű elemek is fellelhetőek, előfutáraként az író egyik készülő művének. "Szeretném megírni a filmes munkáim, a filmes pályafutásom történetét, ami bizonyos értelemben egy emlékirat lesz" - tette hozzá.

A mostani kétkötetes művében szereplő írásai hátterét Jankovics Marcell 2001 és 2010 között vezetett naplója adta, amelybe nemcsak arról írt, ami éber pillanataiban történt vele, hanem álmairól is. "Az én felfogásomban az éjszaka ugyanannyira fontos, mint a nappal, hiszen az álmainkban éljük át a fontos elemeket, olykor inspirációkat nappalainkból" - fogalmazott a filmes. A könyv persze nem egyszerű álmoskönyv, tárgya nem az álomfejtés, hanem a mese, a film és az álom kapcsolatának feltárásán keresztül a teljesség keresése. Az álom és a mese, két egymást átfedő világ, bennünk és rajtunk keresztül részei a valóságnak, a film pedig maga az álomvilág. "Mindazok a technikák, amelyeket a filmekben alkalmaznak, például ráközelítés, áttűnés, azok csak álmainkban léteznek, a való életben nem. Gondoljunk csak bele, hogy a filmet úgy hívjuk, álom világ. Mindez közhelyszámba megy, de soha nem gondolunk bele, hogy ez szó szerint is így kezelendő" - mondta a művész az MTI-nek.

A most 71 éves Jankovics Marcell 1960-ban került a Pannónia Rajzfilmstúdióba fázisrajzolónak. 1963-ban készítette önállóan animációs filmjeit, előtte Nepp József az ő Gusztáv-figuráját választotta a későbbi nagy sikerű filmsorozat főhőséül, őt pedig társrendezőnek vette maga mellé. Jankovics Marcell nevéhez fűződik az első egészestés magyar rajzfilm, a János vitéz 1973-ból. Kapcsolata a magyar népművészettel és néprajzzal egész későbbi művészetére jellemzővé vált. A Magyar népmesék, a Mondák a magyar történelemből című sorozat, a Fehérlófia és a Csodaszarvas mára már legendás példái ennek a vonzalomnak. Stílusa mozgalmas, erőteljesen karakteres és mégis tömör. A 2011-ben elkészült Az ember tragédiáján több mint húsz éven át dolgozott.

1975-ben Oscar-díjra jelölték a Sisyphus című filmjéért, 1977-ben Cannes-ban Arany Pálmát kapott a Küzdők, a Fehérlófia 1984-ben Los Angelesben a Minden idők legjobb rajzfilmje díjat kapta. Filmes munkái mellett rajzolt képregényeket is, illusztrált mesekönyveket és más szépirodalmi műveket, továbbá saját könyveit is. Rendszeresen készített ismeretterjesztő és művelődéstörténeti sorozatokat televíziók számára, cikkei, tanulmányai és könyvei jelentek meg. 1994 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1998-2002 között, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöki posztját töltötte be.