galéria megtekintése

Törékeny történet

Az írás a Népszabadság
2015. 02. 03. számában
jelent meg.


Csordás Lajos
Népszabadság

A magyar üvegipar fellegvárába, Orosházára kerül Báthory Júlia hagyatéka, egy nem mindennapi gyűjtemény. Olyan üvegművekről van szó, amelyeknek a harmincas években Párizsban is csodájára jártak, tizenöt éve viszont egy alig ismert dömsödi magánmúzeumban őrzik őket.

Tanárként is alkotott
Tanárként is alkotott
Báthory Júlia-gyűjtemény katalógusa

Báthory Júlia, ha a világháború után úgy dönt, hogy visszamegy Franciaországba, ma valószínűleg világhírű lenne. Minden esélye megvolt erre. A húszas évek közepén előbb Münchenben tanult üveg- és kerámiaművészetet, ahol iskolatársa volt a későbbi híres keramikus, Kovács Margit. Az évtized végén Dessauban kapcsolatba került a Bauhausszal.

 

Az építészetet és tárgykultúrát megreformáló iskola előadásait hallgatta, de valószínűleg nem volt meghatározó a jelenléte, mert nevét nem találjuk az irányzatot összefoglaló 2010-es nagy, pécsi kiállítás, a Magyarok a Bauhausban másfél kilós katalógusában. Báthory Júlia örökségének kezelője, a művésznő nevelt fia, Szilágyi András üvegművész sem tudja pontosan, kitől tanult édesanyja a Bauhausban, de úgy emlékszik, sokat mesélt például a Bauhaus táncelőadásairól. Az biztos, hogy ekkoriban fordult véglegesen az üveg felé. Munkái is maradtak ezekből az évekből: kis üvegtányérok, geometrikussá stilizált, metszett növényi mintázatokkal. Előjátékai a későbbi nagy üvegműveknek.

Báthory Júlia aztán 1931-ben Párizsba költözött, és meghódította a művészet fővárosát. A vele tartó Kovács Margit két hónap után hazatért, ő azonban befutott és maradt, egy évtizedet. Matisse már 1932-ben meghívta a Salon D’Automne-ra, majd 1933-ban önálló kiállítást rendezhetett, és végül 1934-ben saját műhelyt nyitott a Sorbonne közelében La Girouette néven, azaz a Szélkiáltóhoz címezve. Az épületet közösen bérelte André Kertésszel, alkotásairól Kertész készítette a tárgyfotókat. Fontos tagja volt a korabeli párizsi magyar kolóniának: jó barátságot ápolt Rozsda Endrével, Brassaival is. Vendégül látta Radnóti Miklóst és feleségét az 1937-es párizsi világkiállítás idején. Ezen nagy sikere volt, ezüstérmet szerzett art deco enteriőrjével, mely ott áll ma Dömsödön.

Az üvegbe csiszolt, tiszta vonalú figurái domborműként hatottak az anyagban. Ez a relief hatású csiszolási mód volt a jellegzetessége. Később megszelídítette a homokfúvás ipari technológiáját is, és művészi technikaként alkalmazta.

A háború elől 1940-ben hazatért Budapestre, műveit két vagonban hozta magával, mondja Szilágyi András. Itthon is folytatta sikeres munkáját, főleg egyházművészeti megrendelései voltak, de ő készítette a Goldberger textilgyár zürichi képviseletének díszített üvegburkolatait is. Budafoki úti műhelyét az ostrom alatt kifosztották.

A háború után úgy döntött, nem tér vissza Párizsba. Itthon maradt,

1947-ben kidolgozta az üvegművészet felsőfokú oktatásának tanmenetét, amit akkor nem vezettek be. Viszont 1953-tól tanári állást kapott a Török Pál utcai Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban, ahol megalapozta az üvegtervezés elméleti és gyakorlati képzését. Sokan innen emlékeznek rá. No meg néhány nagyobb munkájáról: például a krisztinavárosi Zöldfa étterem karzatának üvegbetétjeiről vagy a Blaha Lujza téri Csillag patika üvegtábla-sorozatáról. Utóbbin a gyógyszerészet történeti fejlődését örökítette meg, sajnos ma már nem látható, több mint egy évtizede a patika pincéjébe került.

A Zöldfa több mint tízméteres üvegkorlátja viszont ott van a dömsödi múzeumban a párizsi darabokkal együtt. Közülük többet a művésznő 1990 után gyártott újra, így az egyik fő művének számító Csodaszarvas-falat is, melynek eredetije a háborúban eltűnt.

Az 1936-ban készült Vadász című művet két évvel később Párizs városa vásárolta meg
Az 1936-ban készült Vadász című művet két évvel később Párizs városa vásárolta meg
Kurucz Árpád / Népszabadság

Még megérhette, hogy 1992-ben az Iparművészeti Múzeum életmű-kiállítást rendezett számára. Itt látták egymást utoljára Radnóti özvegyével, aki több üvegtárgyat is őrzött tőle, emlékszik Szilágyi András.

Báthory Júlia 2000-ben, 99 évesen hunyt el az egyik nevelt fiánál. A másikhoz, tanítványához került művészi hagyatéka Dömsödre, s 2001-ben itt rendezték be a Báthory Júlia üvegmúzeumot, ami néhány éve bezárt.

Most állami támogatással megvásárolta Orosháza városa, és az ottani városi képtár egyik emeletén találja majd meg végleges helyét.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.