Csipkéből csinálnak zenét

Rendhagyó kiállítással rukkolt elő Stuttgartban a Balassi Intézet helyi filiáléja. A 25 éves fennállását ünneplő kultúrintézmény ünnepi rendezvénysorozatának tág keretében elsőként a Soundweaving – hímzésből zene? című attrakcióval örvendezteti meg a helyi publikumot.

A Soundweaving projekt kiötlője Szirmay Zsanett, a MOME harmadéves textiltervező szakos hallgatója és Tárkány Kovács Bálint, Junior Prima díjas cimbalomművész és zeneszerző. A különös vállalkozás veleje, hogy a magyar népi hímzésekből ismert, tradicionális keresztszemes mintákat lyukkártyás zengőfésűs zenelejátszók segítségével hanggá alakítják át.

Így néz ki a lyukkártyás zengőfésűs zenelejátszó
Balassi Intézet

A minták alapjául párnákon és ingeken fellelhető bukovinai székely, kalotaszegi és magyarországi népi hímzések szolgáltak. A transzformáció során a motívumok lézervágott textilekké, a keresztszemes minták pedig dallamokká alakulnak. A közönség által működtetett zenedobozok szalagjaihoz a keresztszemes mintát az alkotó lyukasztotta, a lyukszalag maga a kotta. A népművészet, a design és a zene határterületeit ötvöző Soundweaving már itthon és Bécsben is bemutatkozott, zajos sikert aratva.

A kiállításon tizenegyféle dallamot szólaltathat meg a nagyérdemű. Ezek nem azonosíthatóak – habár némelyikben felfedezhető némi népi stich –, ami magától értetődő, hiszen a motívumok szólalnak meg.

Meg kellett szoknunk, hogy a kiállítás-szervezők többnyire a jól bevált megoldásokat keresik. A stuttgarti döntnökök is választhattak volna valami szépen bejáratott, csilivili folklór-bemutatót vagy akárha töredékesen is, de kivihették volna például a Néprajzi Múzeum amúgy remek (lapunk által is méltatott) hungaricum kiállítását is. Hogy miért nem ezt tették, és miért éppen Szirmay Zsanették különleges produkcióját választották? - kérdeztük az intézet vezetőjét, aki mindenekelőtt így indokolt: fő törekvésük, hogy a magyar kultúrából, művészetből a leginnovatívabb, legjobb minőségű produkciókat tárják a német publikum elé. A Soundweaving pont egy ilyen találmány, amelyről ráadásul úgy gondolják, hogy sokat és érdemlegeset tudnak vele mondani Magyarországról. A projekt másik erénye, hogy a legtisztább tradíciókból indul ki, mégis rettentően kortárs, miközben abszolút interaktív. Szalay Tamás elárulta: koncepciójuk része az is, hogy lehetőleg fiatal magyar alkotók munkáiból válogatnak. Ami a fogadtatást illeti, az még a legvérmesebb várakozásaikat is felülmúlta, ugyanis erre a kiállításra a jelek szerint nem csak a törzsközönség kíváncsi, számos szakmai érdeklődő fantáziáját is felkeltette. A közönség a megnyitón lelkesen pörgette a zenedobozok tekerentyűit – tette hozzá.

A kiállítás a MOME-val együttműködésben jött létre, és egy hosszabb távú szakmai kooperáció erős kezdetének is tekinthető – jegyezte meg az intézményvezető, hozzátéve: külön öröm számukra, hogy a tárlatot - amelynek kurátora Halasi Rita rektori megbízott, a MOME Ponton galériájának vezetője - az egyetem rektor-helyettese, Barcza Dániel nyitotta meg. Az esemény egyúttal alkalmat adott a MOME és a stuttgarti művészeti akadémia közötti kapcsolat erősítésére. Az efféle, hosszú távú szakmai közvetítést szintén az intézet fontos feladatának tartják. 

Dagobert bácsi csipkében

A textilmotívumok sok alkotót megihlettek már. Köztük a világhírű Havadtői Sámuelt (Yoko Ono korábbi férjét), aki egyik kiállításán csipkébe öltöztetett, újraértelmezett Walt Disney figura-szobrokat tett közszemlére. A művész hosszú évek óta gyűjt régi csipkéket, mert, mint indokolt, lenyűgözi a tapintható szépségük, variálható formaviláguk, s az őket készítő ismeretlen asszonyok élettörténetei. A képei alapjául szolgáló csipkeréteg alá gyakran írt gondolatokat, történeteket, melyeket aztán festékkel fedett le.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.