galéria megtekintése

Tévémaci 50

Az írás a Népszabadság
2014. 10. 22. számában
jelent meg.


Rab László
Népszabadság

1964.október 23. a hivatalos születésnapja, de nem ekkor került először a képernyőre. Miután ez a nap volt a születése körül bábáskodó Bálint Ágnes meseíró születésnapja, a tévémacit is ekkor kezdték ünnepelni. Az ősmaci figuráját Lengyel Zsolt terve alapján Köber Tibor teremtette meg, a 80-as évekig tartotta magát. Egyik másolatát Farkas Bertalan elvitte magával a világűrbe is 1980-ban. Zenéjét a Dörmögő Dömötör című rádióműsorhoz írták, majd levették a műsorról. Pécsi József fagottra, klarinétra és zongorára írt etűdjére egy zenei szerkesztő csapott le, ez lett a tévémaci azonosító dallama. (Forrás: Mráv Noémi A tévémaci tudatformáló szerepe című szakdolgozata, Médiakutató, 2009)

Balaton József / MTI

A legelső fogmosó macit Kende Márta grafikus és Bálint Ágnes gyermekműsor-szerkesztő készítette, Bálint írta a forgatókönyvet is. Először 1963. április 15-én került adásba – írja Mráv Noémi. „Bár ez az első, saját készítésű kockázott bábfilm inkább csak kísérletnek tekintendő – olvasható egy tévés jelentésben –, máris igen nagy népszerűségnek örvend: a mackó fogmosásának sercegésére egész játszóutcák néptelenednek el ma már a fővárosban.”

 

A maci a makettműhelyben készült, pár centi magas volt, drótos ólomvázra szerelték, a feje fagolyóból volt, a hasát kitömték, filccel borították. Az alkotókat, akik ekkor a Pannónia Filmstúdióban dolgoztak, prémiumra terjesztették fel, Bálint Ágnes, aki több macis könyvet írt, megkapta a Szocialista Kultúráért minisztériumi kitüntető jelvényt.

1968-ban a tévémacit mai kifejezéssel élve újrapozicionálták. Ezután kezdett papucsba bújni, de tisztázatlan maradt a neme, noha fiúhangon köpött (miközben pöttyös ruhába bújva indult esti mesét nézni). Nem lehetett a korát sem pontosan megsaccolni. A színes tévé elterjedése után döbbent rá az ország, hogy a maci voltaképpen barna.

A nyolcvanas években Koch Aurél tervezte a figurát, majd a profi bábfilmes Foky Ottó következett, aki bevezette a maci új társát, Paprikajancsit is. A medvelakás kiszínesedett, karácsonyra és a sátoros ünnepekre külön főcímet készítettek a tévések. A készítők ügyeltek a finom részletekre. Télen a macinak például mindig sál volt a nyakában.

1998-ban kezdték üldözni a tévé és a rendszer új vezetői a macit. A kádári érából visszamaradt, korszerűtlen figurának nyilvánították, és leparancsolták a képernyőről. A fölháborodás nyomán végül 2003-ban visszakerülhetett a retroadásokba. A hazai televíziózás minden bizonnyal legismertebb és legnépszerűbb alakja többnyire a gyermekprogramokat ismétlő csatorna, az M2 műsorában látható. Megpróbálták teljesen lecserélni, és 2012-ben új szériát készítettek belőle, új zenével, de ez nagyon jellegtelennek bizonyult.

Az öreg tévémaci lényege mindig is a közvetlenség volt. Dominált benne a nevelő jelleg, ami elsősorban a szocialista embertípus kimunkálását célozta. De ez sohasem volt bántó és túl didaktikus. Vidéki mackónak indult, mert Bálint Ágnes kedvelte a szellős falusi bábalakokat, de aztán politikai nyomásra a nyolcvanas években a maci is beköltözött a panelba. Tanulságos, ahogyan a fogyasztás apró tárgyai megjelentek a környezetében. Sok más játék mellett például legója is lett, amit később reklámproblémák miatt le kellett venni a műsorról.

A kócos medvefigura sokunk kedvence tudott lenni a kollektív évtizedekben. Kissé fura, hogy közel öt évtized elmúltával a sajtószabadság védelmét célzó performanszok címszereplőjeként volt kénytelen felbukkanni. Pár éve baloldali aktivisták azt írták a tábláikra, miközben a médiatörvényt támadták, hogy Szabadságot a tévémacinak!

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.