Vincze Zsigmond és Kulinyi Ernő dala eredetileg az 1922-ben bemutatott Hamburgi menyasszony című operetthez íródott, benne az összes Trianon-fájdalommal. A magyarnóták közt is van régi meg újabb, és sok közülük el is hangzik majd a Zsidó Nyári Fesztiválon, a Budapest Bár klezmerkoncertjén, melynek vendége Bangó Margit lesz.

A sajtóbeszélgetésen a szokásos programismertetés helyett személyes gondolatok követték egymást; a fesztivál klubjául szolgáló Mázel tov vendéglőben csöndesen görögtek a súlyos mondatok.

Hogy a legnagyobb magyar hazafias verseket Radnóti Miklós írta, a legnagyobb magyar katolikus költő, akit zsidó származása miatt magyar parancsnok szavára magyar katonák lőttek agyon magyar földön.

Hogy a „Radnóti és korunk" című est – melyen Fullajtár Andrea és Mácsai Pál nemcsak Radnóti verseit mondják, hanem Gyarmati Fanni eddig ismeretlen naplójából is olvasnak részleteket, melyekhez Dés László, Dés András és Lukács Miklós fűz majd „zenei asszociációkat" – nem véletlenül kapcsolja jelenünkhöz a költőt és életművét: az utókornak szolgál intésül.

Hogy Bródy János, aki a Zsinagóga-beli koncertjén régi, a hely hangulatához és az esemény jellegéhez illő dalokat énekel majd, a jelennek, s az önmagát szinte ciklikusan ismétlő társadalmi helyzetnek is köszönheti dalai érvényességét.

Hogy az Imák Auschwitz után címet viselő kiállításon, amely a Rumbach utcai zsinagógában látható majd, Galambos Ádám evangélikus teológus koncepciójának megfelelően ökumenikus imafüzér lesz látható a falnak támasztott táblákon (hogy kissé meg kelljen hajolnunk ahhoz, hogy elolvassuk őket): Fabiny Tamás evangélikus püspöktől Fröhlich Róbert főrabbin, Steinbach József református püspökön, Varga Mátyás bencés szerzetes-költőn és másokon át Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátig írtak imákat, melyekhez rangos képzőművészek – többek közt Klimó Károly, Haraszty István, Konok Tamás, Nádler István, Szüts Miklós, Vojnich Erzsébet – társítanak festményeket, Kurtág György pedig egy zeneművet ad a tárlathoz.

Hogy az Ida című lengyel film – Pawel Pawlikowski rendezése –, melyben egy apácának készülő lány a hatvanas évek Lengyelországában a fölszentelés előtt tudja meg, hogy zsidó, és nekiindul fölkutatni-megszerezni a saját múltját, az országos premier előtti vetítésen az önazonosság problémáival szembesíti a nézőket, és nemcsak a zsidókat.

A holokauszt évfordulója; igen, az emlékezés és annak hazai furcsaságai vetnek némi „vajszínű árnyalatot" a Zsidó Nyári Fesztivál megannyi eseményére, így várhatóan az újévváró kántorkoncertre is, melynek magyar szereplői mellett rangos vendége lesz a világhírű Jeruzsálemi Akadémiai Kórus is.

A holokauszt emlékévvel kapcsolatos anomáliák és kormányzati kommunikáció csak a sajtóbeszélgetés kötetlen, személyes részében kerültek szóba, de mindvégig ott rezegtek a levegőben, akárcsak a Hamasszal vívott háború, és a meggyőződés, hogy a tizenhat éves fesztivál, a magyarországi zsidó kultúra: itthon van.