Az itt állt épületet a világháborús ostrom döntötte le. Ez is Hauszmann Alajos műve volt, 1901-ben emelte a szívének kedves neoreneszánsz stílben a magyar szent korona országainak Vöröskeresztegylete és a horvát–szlavon–dalmát minisztérium számára. A tér felől három, a várlejtő felől négyemeletes épület első szintjét foglalták el az irodák, a többi területen tizenöt nagyszerűen fölszerelt bérlakást alakítottak ki. 1919-ben azonban, amikor a nevezett minisztérium léte okafogyottá vált, az épületbe a Külügyminisztérium költözött be, és annak 1944-es pusztulásig ott ismaradt. Az üres telek hét évtizede vár újrahasznosításra.
|
Ostrom után: a Külügyminisztérium és a karmelita rendház sarka, háttérben a Lónyay-villa
FORTEPAN.HU |
A háború előtti felvételeken azt is látni, hogy akkor még a Hunyadi János út átelleni sarka is be volt építve. A karmelita kolostornak állt itt egy olyan szárnyépülete, amely ugyancsak a világháború után tűnt el. Ma ásatás folyik a telken, minden bizonnyal építkezésre készülnek itt.
Maga a kolostorépület egyébként a barokk Buda legrégebbi fennmaradt emléke a Várnak ezen a részén. A török idők előtt a Werbőczy-palota állt itt, a megszállás idején pedig a pasa szerája. A Vár visszavétele után előbb a jezsuiták szerezték meg a telket, később a karmeliták, akik 1734-ben itt építették fel a rendházukat.
Épp ötven évvel később azonban II. József feloszlatta a rendet, így a kolostorban hamarosan katonai parancsnokságot alakítottak ki. (Egyes időszakokban a hadmérnökkari igazgatóság és a tábori püspökség is itt székelt.) Az épületet a XIX. században előbb copf, majd klasszicista stílusban átépítették, a Színház utca mentén meg is magasították. A világháború pusztítása után 1977-re készült el a felújítása, azóta különféle művelődési intézményeknek adott otthont a belül puritán, mindmáig egy kolostor hangulatát őrző épület.
Ugyancsak 1977 óta szolgált ismét színházként a karmeliták egykor Szent Józsefről elnevezett temploma, amelyet a legutóbbi emberöltő során Várszínház néven ismertünk. A rend feloszlatása után a templomból katonai raktár lett, de csak addig, míg 1787-benKempelen Farkas színházzá nem alakította.
1790. október 25-én Kelemen László társulata itt lépett föl az első magyar nyelvű előadással: Simai Kristóf Igazházi című darabját játsszták. De 1924-re annyira leromlott a teátrum állaga, hogy be kellett zárni. Akkortól ismét katonai raktár lett. Az Orbán-kormány rendelete értelmében a karmelita kolostor és a Sándor-palota közé ékelődő ház a jövő évtől ugyancsak a Miniszterelnökséget fogja szolgálni.
A sorozat korábbi részei:
Végsőkig a vártán
Pompás lópalota
Műemlékvédelem robbantással
Az örök magasföldszint
