A húszas években sípálya és emeletes kő menedékház készült itt el, aztán tíz év múlva először megépült a kilátótorony, majd a híres Nagyszálló is, a Trianon utáni idők hegyvidéki „grand hotelje”. A több száz méteres távolság ellenére ezeket az a jellegzetesen rusztikus, szürkésbarna mátrai andezit köti össze, amiből a falait emelték.
A kilátók többé-kevésbé mindig romantikus építmények, merész felmagasodásuk, nyaktörő megoldásaik a hegyek különleges viszonyaira is emlékeztetnek. Aki még ismerte, tudja, hogy az eredetileg 17 méteres galyai kilátó arányai különösen harmonikusak voltak. Nem véletlenül akarta a két, amúgy régóta túrázó építész (Kovács Csaba és Vass-Eysen Áron – utóbbi a diplomamunkáját is a magyarországi turistaházakról írta) megőrizni a karakterét. Csakhogy az idő vasfoga erősen megrágta azt a régit, a tetejére egy életveszélyessé rozsdásodott belső csigalépcsőn lehetett feljutni, és közben a fák is megnőttek körülötte – a körpanoráma megtartásához pedig mindenképpen magasítani kellett.
|
Belül hűvös bivak
Bujnovszky Tamás |
A 13 méteres vasbeton magasítás végül a magassági előírások alatt maradt, megőrizte viszont a korábbi arányokat is: az új dupla lépcső kívül éppen annyival lett szélesebb, amennyivel az egész épület magasodott.
A kiegészítés látszóbetonból készült, így az új kilátó nem nosztalgiázik, világosan látszik régi és kortárs határa, viszont éppen a külsőre helyezett, kettős lépcsőspirálra (ezzel a megoldással a le- és felfelé haladók elkerülhetik egymást) húzott sodronyháló ad az egésznek összefogó karaktert.
|
Kívül látszóbeton és sodronyháló
Bujnovszky Tamás |
És ezzel a megoldással a torony belseje is felszabadult: nemcsak a magasításhoz használt betongerendák kerültek ide, de legfölülre három puritán szoba is, úgynevezett hegyi bivakszállás – és akkor már-már újra a magasabb csúcsok között érezheti magát, akinek még mindig a saját havas csúcsok hiányoznak, vagy éppen a kánikulában akar hegyi hűvösben éjszakázni. Mert az a túrázó, aki így dönt, mégiscsak 990 méteres magasságban terítheti le a hálózsákját (szobánként öten férnek el), és a konnektorokon és wifin kívül ugyan semmilyen berendezés nincs, viszont a kerek kajütablakokból egyedülálló a reggeli kilátás.
A két tervező még 2012-ben kapta a megbízást a kilátótól nem messze levő turistacentrum újratervezésére. Aztán a kilátó nagyobb szerelem lett, így a szintén elkészült, új turistaházra most kevesebb figyelem jut. Pedig ez a beruházás lesz az egyik kezdőpontja annak a Kőszegi-hegységtől a Zemplénig tartó fejlesztésnek, amivel majdnem 3 milliárd forintból az országos kéktúra útvonalát akarják felújítani. A Galyatetői Turistacentrum napkollektorokkal és udvari napelemekkel működik majd, de éjszakai díszkivilágítást csak a kilátótorony kap.
