"Megígéred, hogy nem disznó?" - az állatkertekben a vallási kérdések is számítanak
Figyelni kell arra, hogy a gyerekek ne a képernyőn nézegessék az állatokat, hanem élőben figyeljék meg a viselkedésüket.
Az állatkertek mindig hű tükrei az egyes kultúráknak – állította lapunknak Alex Rübel, az Állatkertek Világszövetségének volt elnöke, a Zürichi Zoo igazgatója. Az európai állatkertek vezetői a Fővárosi Állat- és Növénykert fennállása 150. évfordulójának apropóján tanácskoztak az állatkertek jövőjéről. – Átlagban ötévenként célszerű egy-egy új attrakció, ami lehet teljesen új állatbemutató vagy egy régi korszerűsítése – mondta lapunknak Thomas Kauffels, az Európai Állatkertek Szövetségének elnöke. Szerinte mindezt a természetvédelmi szempontokkal, az egyes fajok tenyészprogramjaival is összhangba kell hozni. Leszögezte, hogy az állatok jóléte ugyanolyan fontos szempont, mint a látogatók élményszerzése.
|
Az akvárium varázsa
Földi Imre / Népszabadság |
– Városlakók nélkül nincs állatkert – mondta Persányi Miklós, a budapesti létesítmény főigazgatója. – Az állatkert széles tömegeket ér el iskolázottságra, társadalmi, anyagi háttérre, vallásra vagy életkorra való tekintet nélkül. Mindenütt a világon ez a legnépszerűbb kulturális intézmény.
Manfred Niekisch, a híres frankfurti Grzimek Zoo igazgatója szerint még mindig vannak, akik ellenzik az állatkertek működtetését. – Sajnos a zoo nem védett kifejezés, és léteznek rossz állatkertek is, amelyeket jogosan bírálnak – mondta –, de például Európa keleti régiójában egyre érezhetőbb a jó irányú változás.
Az állatkertek minőségében, gazdagságában a régiónkban zajló kedvező változások ellenére még mindig érezhető az északnyugatról délkeletre kirajzolódó különbség. Szerbiában és Szlovákiában csak részben sikerült lecserélni a betonból készült vasrácsos kifutókat. A palicsi állatkertben öt éve még leláncolták éjszakára az elefántokat, vallotta be Kristjan Óvári igazgató.
|
Gyerekszállító kocsi a budapesti állatkertben
Földi Imre / Népszabadság |
A legjobb állatkertek mind több helyen használják a korszerű technikát. Frankfurtban a korábbi vastag állatkerti útmutatók a netre csatlakozott mobilok korában szükségtelenné váltak, bár a zürichi direktor hangsúlyozta, a valódi állatokat nem lehet a digitális világgal helyettesíteni. A kronbergi állatkertben talán ezért nem rak QR-kódot Thomas Kauffels az állatok nevét jelző táblákra. Nehogy a gyerekek a mobiljukat nézegessék az állatok helyett.
Egész más természetű problémákkal kerülnek szembe Európán kívül. A jeruzsálemi Biblical Zoo igazgatójának, Shai Doronnak például vallási kérdésekben is igen érzékenynek kell lennie. A dél-amerikai sertésfélék, a pekarik beszerzése előtt az – egyébként ateista – igazgató egy rabbival is konzultált, hogy tarthatnak-e olyan állatot, ami úgy néz ki, mint egy disznó, úgy is viselkedik, mint egy disznó, és minden tekintetben malacnak tűnik, de teljesen mégsem az. – Megígéred nekem, hogy nem disznó? – kérdezte a rabbi. Megígérte. Így a pekarik kifutójánál négy nyelven szerepel: Ez nem sertés! Ennek ellenére vannak, akik nem mennek az állat közelébe.
