Az Űrszekerek tizenharmadik mozis installációja baljós előjelekkel indult. A tizedik rész után, az eredeti legénységgel újraindított univerzum lelke és motorja, J. J. Abrams lelépett, hogy a nagy rivális franchise-ba, a Star Warsba leheljen új életet, sokáig rendező nélkül készítette elő a Mindenen túlt a Paramount. Aztán felvetődött, hogy az eddig csak forgatókönyvíróként jeleskedő Roberto Orci rendezi majd, de nyilván észbe kaptak a producerek, hogy azért mégis Hollywood egyik legfontosabb és legértékesebb sorozatáról van szó, így szerződtették Justin Lint, aki eddig a Halálos iramban ötödik és hatodik részével szerzett elismerő szavakat. Igen, akciófilmmekkel.
A Trek sokkal több csihi-puhinál. Gene Roddenberry álma, egy olyan utópia, amelyben mindenki a neki megfelelő munkát végzi, nincsenek pénzügyi gondok és az emberiség békefenntartóként és kutatóként térképezi fel az ismeretlent. Első körben mindenkit megnyugtatunk: a Mindenen túl hű az eredeti koncepcióhoz. Szerencsénk van az új rendezővel, meg azzal, hogy felkérték a Scottyt alakító Simon Pegget, dolgozzon egy kicsit a forgatókönyvön. Így a sötét és drámai történet angolos humorral dúsult: nemegyszer nevetni is lehet a jellem- és helyzetkomikumon.
