1914 januárjában a budai Margit rakparton két arra hajtó kocsis egy Dunába dobott utazókosárra lett figyelmes, amely egy fiatal nő holttestét rejtette. A szenzációs eset a magyar és a külföldi bulvársajtó figyelmét is felkeltette, a gyilkosság sokáig szerepelt az újságok címlapjain, valóságos tömeghisztériát váltva ki - mesélte Perényi Roland.

Néhány nap múltán derült csak ki, hogy a gyilkosság áldozata a korabeli fővárosi éjszakai életben csak Mágnás Elzaként emlegetett Turcsányi Emília volt, a kiscelli kastély tulajdonosának, a bécsi származású Schmidt Miksa bútorgyárosnak szeretője.
Perényi Roland elmondta: a kiállítás a gyilkosság történetének bemutatásán túl foglalkozik a 19-20. század fordulójára jellemző női szerepek kérdésével, Schmidt Miksa és Mágnás Elza kapcsolatával, továbbá a gyilkosság miatt elítélt tettesek utóéletével, valamint a bűnügy körül szövődött számos városi legendával is.

A holttest azonosítása után ugyanis rengeteg pletyka és találgatás látott napvilágot az esettel kapcsolatban, többek között a korabeli bulvársajtóban olyan valós alap nélküli információk is felbukkantak, amelyek szerint maga Schmidt Miksa gyilkolta volna meg szépséges szeretőjét, vagy hogy a férfi koporsóban való szeretkezésre kényszerítette Mágnás Elzát - tette hozzá.
"Az ekkoriban megjelenő modern, illusztrált bulvárlapokat járató korabeli közönség ki volt éhezve egy ilyen bűntényre" - indokolta az igazgató, miért válthatott ki ekkora érdeklődést a gyilkosság. Perényi Roland szerint az eset rámutat a korszak kettős erkölcsi moráljára is, a társadalom ugyanis a gyilkosság előtt többnyire elfogadta Schmidt és Elza kapcsolatát, a bűntény után azonban már számos, a párt és a korabeli Budapest erkölcstelenségét is ostorozó vélemény jelent meg.

A gyilkosságot követően Schmidt Miksa külön kápolnát rendezett be egykori kedvesének emlékére a kiscelli kastélyban, a tárlatot az épületnek ezen a részén, a templomtér északi és déli toronyszobájában újonnan megnyitott kiállítótérben helyezik el.

A kiállításon a témához szorosan kötődő tárgyakat lehet megtekinteni, többek között az emlékkápolnából származó ezüsttálak, egy valószínűsíthetően maga Schmidt Miksa által rajzolt, Mágnás Elzát a ravatalon ábrázoló grafika, valamint egy korabeli fonott utazókosár is színesíti a tárlat anyagát. Emellett gazdag kép- és dokumentumanyaggal illusztrálják a bűntény társadalmi és történelmi hátterét, így a korabeli Budapest éjszakai mulatóinak világát, valamint a gyilkosság közbeszédben és sajtóban megjelenő utóéletét is.

A kiállításhoz kapcsolódóan a Kiscelli Múzeum több programot szervez az ősz folyamán, az érdeklődők részt vehetnek a Mágnás Elza életének helyszíneit felkereső városi sétákon, filmbemutatón és az egykori bűnügyeket kutató történész és egy kortárs krimi író munkájába betekintést engedő kerekasztal-beszélgetéseken is.

A tárlatot Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes nyitja meg csütörtökön délután fél 6-kor, az eseményen Mátay Mónika társadalomtörténész bemutat egy, a bűnesetet különböző aspektusokból vizsgáló, dokumentummelléklettel ellátott tanulmánykötetet is, amelyet Perényi Roland szerkesztett.