galéria megtekintése

Szalonképes farkak és kukacok

0 komment


Sándor Tünde

Disznófarok, kismajom, csiga, kutya, majomfarok, kisegér, rétes. A kukacjel különféle elnevezései a digitális nyelvhasználat térhódításával váltak szalonképessé világszerte. Az internetezéssel nemcsak bizonyos szavak jelentése változott meg, hanem a kifejezésmódunk is.

AKI CSUPA NAGYBETŰVEL ÍR ÜZENETET, AZ OLYAN, MINTHA KIABÁLNA. Akinek ez az információ újdonság, az nem ismeri a netikettet (az internetes kommunikáció írott és íratlan szabályait), mert még túl fiatal (vagy túl idős), és nem szokott chatelni, posztolni, kommentelni, sőt SMS-ezni sem. Megfigyelhető, hogy az írásbeli kommunikáció alapvetően megváltozott. Az internet „6ásairól", hogy ­„le1szerűsíti-e" a szókincset a netezők között megszokottá vált tömör, a helyesírási szabályokra fittyet hányó, ikonokkal és – többségükben – angol jövevényszavakkal meg rövidítésekkel teletűzdelt kurta szóhasználat, Bódi Zoltán internetkutatót, netnyelvészt kérdeztük.

Horváth Tibor grafikája
Horváth Tibor grafikája

Nem látja sötéten a jelent, sőt a jövőt sem, mert mint mondja, a gyors üzenetváltások generálta rövid információk nyelvi leleményekkel gazdagították az írásbeli kommuniká­ciót. Az alapvető változást az írásbeliség rétegződése hozta, a műveltség már igazából abban nyilvánul meg, hogy tudjuk-e a megfelelő helyen és helyesen alkalmazni a speciális szabályokat. Más egy poszthoz kommentelni a közösségi médiában, ahol el lehet tekinteni a nagybetűs mondatkezdéstől, sőt az írásjelek használatától is, megszokottak a rövidítések, a szmájlik és ikonok, elfogadott az angolból átvett kifejezések – LOL, lájkolom, thx stb. – használata.

 

Mindennek még nyoma sincs az üzleti és a hivatalos levelezésben, a professzionális médiában. Ott továbbra is szabatos, az adott nyelv akadémiai helyesírásának szabályait követő nyelvhasználat az általános elvárás.

Bódi Zoltán szerint a számítógépezés nem elbutította a nyelvhasználókat, ellenkezőleg, kreatív megoldások keresésére késztette őket: a billentyűkombinációk alkalmazásával a kézzel írthoz hasonlóan egyedi külleművé és árnyalt értelművé, személyre szabottá tehető a szöveg, amit díszíteni is lehet figurákkal, karakterekkel.

Bódi Zoltán
Bódi Zoltán

Ráadásul ezek a jelek a képzőművészeket is megihlették. Horváth Tibor médiaművész például egész sorozatot is szentelt a témának.

Ugyanakkor a szimbólumok használatával nem árt vigyázni, ha pontosan akarunk fogalmazni: nem mindennek van precíz, közismert és elfogadott jelentéstartalma. És van, aminek több jelentése is van, mint például a szmájliknak, amelyek lágyítják, eufemizálják, vidámítják a szöveget. Hajlamosak vagyunk veszélynek felfogni, hogy a hagyományos írásbeliség szabályaitól eltérő formák alakultak ki, mondván, az írásban szinte kizárólag a neten kommunikáló fiatalok nem tanulnak meg helyesen írni – idézi a leggyakrabban hallott aggályokat a netnyelvész.

– Az alternatív írásbeli kommunikációs formák megjelenése nem mindig jelent valós veszélyt – szögezi le Bódi Zoltán, hozzátéve: ha az iskolában és a család segítségével rendesen rögzülnek a nyelvtani-helyesírási szabályok, kialakul a nyelvi kompetencia, akkor általában a szövegek formai, szerkezeti kidolgozottságának színvonala nem sérül. Figyelmeztető jel viszont, ha valaki folyamatosan egyénileg átértelmezett szabályokat alkalmaz, vagy csak esetlegesen használja őket, mert a mondanivaló érthetetlenné válhat, és a stílus egysíkú, unalmas lesz.

Ma már nyomon követhetetlen, miként terjedt el és vált elfogadottá egy-egy nyelvben a @ (azaz „kukac") jel elnevezése, ami az angolt leszámítva, ahol korábban az írógépen egy mértékegységet jelölő billentyű volt, nagyrészt az írásjel alakjára utal. Ma már megszokottá vált, hogy egy komoly ember az e-mail címének megadásakor a neve után „kukacot" emleget (magyarul), „disznófarkat" (dánul), „kapaszkodó majmot" (németül).

Ami a nyelv elsilányulásának tűnik, az a gyors információcsere jele csupán. Ez egy új korszak nyelvezete. Miután a világháló is benépesült, rengeteg a vizuális és verbális inger, a figyelmet gyorsan meg kell ragadni, és nem lehet sokáig fogva tartani, a közlésre szánt idő, és ezáltal a terjedelem is lerövidült. A határtalan nyilvánosság és az egyszerű megoszthatóság túlzásokat is eredményezhet: sokakról már akaratlanul is többet tudunk, mint szeretnénk.

A @ neve más nyelveken

Angolul commercial at vagy at

Dánul grishale (disznófarok) vagy snabel-a (ormány-a)

Finnül ät-merkki (at-jel) vagy kissanhäntä (kiscica farka)

Franciául arobase (súlymérték) és néha escargot (éticsiga)

Hollandul apenstaartje (kis majomfarok)

Horvátul manki (angol monkey = majom, miközben a majom: majmun)

Izraeli modern héber nyelven strudl (rétes)

Lengyelül malpka (kismajom)

Mandarin kínai nyelven xiao laosu (kisegér) vagy laosu hao (egérjel)

Németül Klammeraffe (kapaszkodó majom)

Olaszországban chiocciola (csiga)

Oroszul szobaka (kutya)

Spanyolországban és Portugáliában körülbelül 11 kg tömeget jelöl. A súly és a jel neve arroba

Svédül snabel-a (ormány-a) vagy kanelbulle (fahéjas tekercs)

Szlovénül afna (kismajom)

(Forrás: Wikipédia)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető