Palotai, Keglovich és Orbán Árpád (ő 2008 óta már csak emlékekben, legendákban él), a magyar labdarúgás győri olimpikonjai annak a kiállításnak a vitrinjeiben is szerepelnek érmeikkel, emléktárgyaikkal, fotóikkal, melyet a város könyvtárának közösségi tereiben rendeztek. A tárlat a bejárati ajtótól egy futópálya stilizált starthelyéről indul, hogy aztán bejárja az ötkarikás, színes világítótestek fényében tarkálló, csillogó, barnálló relikviákat. Régi fényképeket, olimpiai érméket, akkreditációs kártyákat, személyes emlékeket, dedikációkat, de az olimpiák korát és a küldő, valamint a rendező ország öltözködési ízlését, divatkultúráját tükröző viseleteket is láthat a látogató. Egy párt alkot a tárlaton a Győr-szerte kedvelt kapus, Pálinger Katalin pirosvirág-mintás könnyed ruhája Kati egykori edzője, Konkoly Csaba törtfehér, kétgombos zakójával, széles, piros nyakkendőjével, kék szalagos kalapjával. Környezetükben kissé komornak látszik a cunderezéséről ismert kézilabdás, Iváncsik Mihály fekete ballonkabátja, melyet a szöuli olimpián viselt.
Volt mit közszemlére tenni Győrött, hiszen ez a város története során sikeres műhelye volt sokféle sportnak. A folyók városában Vén Lajos kajak-kenusai nyilvánvalóan otthon érezték magukat. Röck Samu a tornászokat nevelte, az ő tanítványa volt Borkai Zsolt olimpikon tornász, Győr polgármestere és egyúttal a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. De Röck Samunál kezdte pályáját például a szintén olimpiai aranyos Csollány Szilveszter is.
Az idei olimpiáról önmagát kitaktikázó Kammerer Zoltán a győriek egyik legsikeresebb versenyzője. Ott van a tárlaton az a hajója, melyben olimpiai aranyat ért el 2000-ben Sydney-ben. Mellette nevezetes kajaklapátok, ki tudja, hány vízhólyagot törtek gazdáik tenyerére, de ki is szolgálták rendesen őket, olimpiai érmeket lapátoltak velük.
A politikától amúgy mentes olimpiai eszme zászlaját sokszor lengették innen-onnan fújó szelek, így ez a kiállítás résnyire ugyan, de kinyitja azt az ajtót, melyen át időnként bekukucskálhatunk a háttértörténésekbe is. Sokat mond el az adott korról Hámori Jenő kardvívó igazolványa az 1956-os melbourne-i olimpiáról, a Belügyminisztérium hihetetlenül sokat érő kiutazási engedélyével. Hámori nem is tért haza az olimpia után, csak 2006-ban, s elismert biokémiaprofesszorként kapott katedrát. S ha már ennél a világeseménynél tartunk, arról is tájékoztat a kiállítás: ebben az évben fordult elő először és ez idáig utoljára, hogy két ország rendezett olimpiát. A szigorú állatkarantén-törvény miatt ugyanis a lóversenyeket nem rendezhették meg Ausztráliában. Így aztán ezt az olimpiát először június 10-én Stockholmban, majd november 22-én Melbourne-ben nyitották meg.
Ezen az olimpián „vérfürdő" néven híresült el a Magyarország–Szovjetunió vízilabda-mérkőzés, melyen a magyarok 4-0-ra nyertek. A napjainkat mérgező terrorizmus idején valószínűleg nem illetnék vérfürdővel a legádázabb vízipóló-mérkőzést sem, noha tudjuk, hogy az 1956-os találkozó akkoriban sokkal többet jelentett önmagánál. Győr jövőre a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál házigazdája lesz. Ezzel a kiállítással múltját is megmutathatja az évek múltán már az olimpiai érmekre aspiráló fiatal sportolóknak.
600 relikvia
600 relikvia látható az olimpiatörténeti kiállításon. 16 sportág 80 sportolójának és 23 sportszakemberének az emléktárgyai, érmei, kabalái várják a látogatókat. A győriek eddig összesen 41 dobogós és 39 további pontszerző helyezést értek el.
