Sosem látott betlehemek a Néprajzi Múzeumban
A Néprajzi Múzeum népi betlehemes kollekciója az ország legnagyobb ilyen típusú gyűjteménye, amelyet először mutatnak be az érdeklődőknek. Évtizedes restaurálási munkával újították fel a tárgyakat, s a kiállítás megkísérli közel hozni majd ezt a különleges problémákkal megküzdő restaurálási munkát is.
A lehető legszélesebb képet szeretnék nyújtani erről az ünnepi tárgyról, amely nem csak az adventi időszakban érdekes, hanem azon túl is. A kiállítás ugyanis a betlehemről, mint kultúrtörténeti és művészeti objektumról is szól. A címben szereplő idézet („nagy dolgok a jászolnál történnek") az egyik legkorábbi betlehemes szöveg néprajzi lejegyzéséből származik, Torkos Sándor gyűjtése Göcsejről, 1859-ből.
A magyarországi népszokásokból ismert betlehem sokáig a karácsony legfontosabb, jelképes értékű tárgya volt. Kialakítása az ünnep közösségi voltára utal. Olyan szokástárgy, amelyet egy kisebb csoport, a karácsonyi betlehemes játék, betlehemjárás előadására verbuválódott szereplők vittek házról-házra. Különös módon a magyar betlehemekben éppen a karácsonyi tiszteletadás legfontosabb motívuma, a jászolban fekvő Kis Jézus legtöbbször rejtve maradt a nézők előtt, alakját ugyanis legtöbbször a betlehemes épületen belül helyezték el. A betlehemezés szokása nemcsak a falvakban volt jelen, a fővárosban is jártak betlehemező gyerekek a két világháború között, majd később, az 1970-es években is.
December 12-én a múzeum a kiállításhoz kapcsolódva családi napot szerveznek, amelynek keretében minden az adventi készülődésről szól: múzeumpedagógiai foglalkozások, tárlatvezetések, kézműveskedés és betlehemes találkozó várja az érdeklődőket. Fellép a kakasdi betlehemes csoport, akik bukovinai székely betlehemezést adnak elő a színpadon.