galéria megtekintése

Sör: hass!

0 komment


Trencsényi Zoltán

Mit főz leggyakrabban a magyar férfi a konyhában? Mostanában sört. Főzhetne lecsót, babgulyást vagy csülkös pacalt is, de nem, a magyar férfi sört főz. Megbabonázta a kézműves sörkészítés divatja.

Néhány éve még a borokról fecsegtünk bennfentesnek tetsző oktondiságokat, ma a sörhöz értünk nagyon. Főleg néhány korsó sör elfogyasztása után… Olyanokat mondunk például, hogy „alsó erjesztésű” meg „felső erjesztésű”, csokis malátamagot emlegetünk mindentudó mosollyal, alfasavakat meg „hidegkomlózást”, de persze eleinte csak a szánk jár, mondhatnánk: elméleti szakemberek vagyunk a tízmillió futballedző és tízmillió házi sörfőző országában. Végül, mert önbizalmunk hatalmasra duzzad, az otthoni sörfőzéssel is megpróbálkozunk, aztán az első kísérletek után jelentősen szerényebbek leszünk.

Ámde volna itt egy szakmunka, amely azzal kecsegtet, hogy nekünk is sikerülhet, mi is elkészíthetjük a saját, fogyasztható minőségű kézműves sörünket. Ezt a kötetet Mucha Attila írta, a címe: #konyha #sör #főzés – Így főzök sört a konyhában.

 

A szerző eleinte csak fogyasztotta a sört (mondhatnánk: alapos szakmai megfigyeléseket végzett), aztán megpróbálkozott annak készítésével is. A napokban megjelent köny-vében pontosan leírja, miféle eszközök, alapanyagok szükségesek ahhoz, hogy valaki belekezdjen az otthoni sörfőzésbe, nagyon precízen, pontokba szedve ismerteti a teendőket, és azt sem rejti véka alá, hogy a tévedés még így sincs kizárva: megesik, hogy egy apró hiba, figyelmetlenség okán literszámra önthetjük a lefolyóba az általunk kotyvasztott punnyadt levet. Mucha Attila könyvében, Zirig Árpád jóvoltából, valamennyi munkafázist igen pontos és tetszetős fotográfiák illusztrálnak. A szerző útmutatásai alapján alighanem tényleg nekiláthatunk az otthoni sörfőzésnek, de ez a könyv nem csupán erről szól. A sörkészítés témaköréhez ugyanis nemcsak a hideg szakszerűség és az erős szomj tartozik, hanem a sör elfogyasztásának ínyenc részletei is.

A különleges sörkorcsolyák is (úgymint: kvarglis kenyérke, rántott korbácssajt, Utopenyec vagy rakott hermelin), valamint azok a kocsmai játékok, amelyek a fogyasztás sokadik órájában, a szellemi muníció immár teljes hiányában is játszhatók. Ilyen például a Bolívia nevű játék, amelyet kevésbé elegánsan gyufásdoboz-pöckölésnek is nevezhetünk, a snóbli, valamint a Séta az erdőbe és vissza fantázianevű társasjáték, amelynek során a játékosoknak bizonyos szabályok szerint kell elfogyasztaniuk tetemes mennyiségű sört és borsmentalikőrt, erről összegzésképpen legyen elég annyi: a szerző szerint az erdőbe mindenki besétálhat, de onnan igen kevesen térnek vissza… Mucha Attila ír aztán a söralátétek történetéről, eredeti rendeltetéséről és a hozzájuk kapcsolódó gyűjtői szokásokról, valamint ajánl a sörkészítéshez, sörkultúrához kapcsolódó könyveket, weboldalakat is.

Jó kis könyv ez, mert nem akar többnek látszani, mint ami. Humorral megírt 120 oldal a sörkészítésről, a kocsmakultúráról, és végül még az is megtudható belőle, miképpen érveljen a férfiember asszonya előtt, ha otthoni sörfőzésre adja a fejét.

Mucha Attila: #konyha #sör #főzés – Így főzök sört a konyhában   (Zirig Árpád fotóival) Athenaeum Kiadó, 2016. 120 oldal, 3990 forint

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.