Sümegi György – aki már a forradalom képzőművészetét is feldolgozta – mostani kötetében azt gyűjtötte össze, hogyan jelent meg ’56 a plakátművészetben, nemcsak itthon, külföldön is. A harcok napjaiból főleg fényképekről sikerül rekonstruálnia jó néhány házilag készült karikaturisztikus falragaszt, amelyeket ügyes vagy kevésbé ügyes kezű amatőrök rajzoltak.
A kevés fennmaradt nyomdai plakát közül több is a Kossuth-címert ábrázolja, amely október 29-től hivatalosan a nemzeti címerré vált. Legelterjedtebb a „Független, semleges Magyarországot!” feliratú mű volt, de az érintettség okán jegyezzük meg: létezett címeres plakát „Függetlenség: Népszabadság!” jelszavakkal is.
|
| Fényes Zoltán Argentínában hirdette a forradalom eszméjét |
A téma a bukás után is foglalkoztatta az alkotókat. Az itthoniak közül a legjobb műveket egy kispesti névtelen alkotta 956PISZ szignóval. „Budapest nem felejt!”, „S.O.S. Magyarország”, „Ruszki, menj haza!” hirdetik a filmplakátok mozgalmasságára emlékeztető kompozíciói.
A korabeli külföldi ’56-os plakátok közül Franciszek Starowieyski Síró békegalambja emelkedik ki. Egyszerű és mindent kifejező. A lengyelek ez alatt a plakát alatt gyűjtöttek vért és adományokat a forradalom sebesültjeinek és áldozatainak. A nyugati sajtó felkapta, és így leginkább ez vált ’56 emblematikus plakátjává a világban.
|
| Starowieyski alkotásának hatására adtak vért a lengyelek |
Starowieyski nemcsak rajzával állt a forradalom mellé, de el is indult Budapest felé, hogy fegyvert fogjon, azonban a csehszlovák határon elfogták. Argentínában Fényes Zoltán emigrált festőművész „Hungaria libre vive aun” (A magyar szabadság még él) feliratú kompozíciója lett a legismertebb a tankok ellen puszta kézzel harcoló felkelőkkel. Párizsban pedig Rapaich Richárd adott hangot fájdalmának több remek plakáttal: egyik művén a forradalom letört virágát jeleníti meg drámai erővel.
|
| Pintér Ferenc műve a ’89-es Nagy Imre-újratemetés szimbóluma lett |
A nyolcvanas években a Szerencsés Dániel című Sándor Pál-film plakátján bukkant fel a tiltott szimbólumnak számító lyukas zászló (itthon be is tiltották a plakátot, majd Cannes-ban mégis ezzel szerepelt a film). Pintér Ferenc Milánóba emigrált magyar grafikus Nagy Imre 1988-ban felállított párizsi síremlékének avatására rajzolta a híres, törött szemüveges Nagy Imre-emlékplakátot, amely 1989-ben, a kivégzett miniszterelnök budapesti újratemetésének és ezáltal a rendszerváltásnak is jelképerejű falragasza lett.
Sümegi György: 1956 plakátjai. Corvina 164 oldal, 4990 Ft
