„Senki nem tudott úgy szeretni, mint Radnóti”

Az interjúban beszél viharos szerelmi viszonyáról Radnóti Miklóssal. Akkor ismerkedtek meg, amikor Szentpál Olga mozgásművésznél, koreográfusnál tanult. Gyarmati Fanni a húga osztálytársa volt. 

Aztán első férjével, Gombosi Györggyel Párizsba költöztek, és évekig nem láthatták egymást a költővel. De a Párizsból való visszatérésük után, Beck Judit és Radnóti Miklós találkozgatni kezdett a Franka Sándor-féle könyvkötészetben, a Duna mozi (ma Budapest Jazzklub) közelében. Kölcsönösen érdeklődtek egymás munkája felől. Beck Judit le is festette Radnótit, a költő cserébe verseket olvasott fel neki.

De nemcsak erről esett szó közöttük. Kirándulásokat tettek a Rózsadombra, az óbudai rétre és a Margit-szigetre. Beck Judit meg is örökítette egy festményen, ahogy Radnóti Miklós magnóliákat szed neki a szigeten.

Környezetük tudott erről a kapcsolatról, barátaik el is fogadták. Gyarmati Fanni is biztos volt abban, hogy Radnóti rajta kívül Beck Judithoz is tartozik, írt is róla a naplójában. Egyrészről eltűrte a kapcsolatot, úgy tartotta, hogy Judit is lehet a múzsája Radnótinak, másrészről féltékeny volt, és meglehetősen undokul viselkedett vetélytársával..

Beck Juditnak, miközben Radnótival találkozgatott, más kapcsolatai is voltak. Saját elmondása szerint nem akarta Gyarmati Fannit és Radnóti Miklóst egymástól elválasztani. De a szerelemről sem akart lemondani.

A költő egy, a munkaszolgálatból küldött levelében azt írta, hogy teljesen össze van zavarodva, mert igazából két nőt hagyott otthon: őt és másodsorban a feleségét, Fifit. Beck Judit ezért úgy gondolta, hogy a költő érdekében muszáj lezárnia a kapcsolatot.

Beck Judit az ötvenes évek közepén a műtermében, a feje fölött a falon férjéről készített festménye: Major Tamás Tartuffe szerepében

Radnóti beszélt erről a feleségével is, aki úgy állította be a történteket, hogy a másik nő azért akarja lezárni a kapcsolatot, mert hozzákötötte az életét Major Tamás színészhez, a későbbi neves színházigazgatóhoz. 

Beck Juditnál számos vers és levél maradt, amelyeket Radnóti írt neki a munkatáborból. Gyarmati Fanni viszont magának tulajdonította azokat a szerelmes verseket is, amelyeket Radnóti nem neki címezett.

A történet érdekes, de a versek önmagukban értékesek. Fontos tudni, hogyan születtek, milyen történet áll mögöttük, de az olvasónak nem kell semmilyen külső megerősítés ahhoz, hogy átérezze, amit Beck Judit a költővel töltött idő tapasztalása alapján mondott: „Senki nem tudott úgy szeretni, mint Radnóti Miklós".