galéria megtekintése

Magyar barbár is pusztította az örök várost

Az írás a Népszabadság
2015. 02. 23. számában
jelent meg.


Fáy Miklós
Népszabadság

Most, hogy a lelkes rotterdami szurkolók nekiestek Rómában a Piazza di Spagnán lévő bárka szökőkútnak (a kút maga is egy katasztrófa emléke, az 1598-as árvíz sodort egy bárkát a város közepére), az ember csak bólint. A történelem már megint lusta ahhoz, hogy bármi újat kitaláljon. Rómát már megint az Alpokon túlról érkezett csapatok fosztogatják.

Alarichhal kezdődött az egész, aki a nyugati-gótok élén előbb csak megsarcolta Rómát, ekkor esett áldozatul az antik bronzszobrok nagy hányada, majd két év múlva, 410-ben elfoglalta a várost. Hat nap szabad rablást engedélyezett a katonáinak, de a templomokhoz nem nyúlhattak, és nem rombolhattak le semmit, mert ők nem barbárok. Gótok. Szó sincs ezeregyszáz év nyugalomról, de a legnagyobb trauma valóban 1527-ben következett be, amikor az V. Károly zsoldjában álló sereg elfoglalta Rómát.

A római képeslapok sztárja volt a Spanyol lépcső előtti Fontana della Barcaccia. 110 sebet kapott a vandál támadóktól
A római képeslapok sztárja volt a Spanyol lépcső előtti Fontana della Barcaccia. 110 sebet kapott a vandál támadóktól
Yara Nardi / Reuters

A császári zsoldot persze úgy kell érteni, hogy leginkább semmit sem kaptak az emberölésre szakosodott legények, ráadásul a vezetőjük, Bourbon Károly elesett az ostrom során (a szobrász Benvenuto Cellini magának tulajdonította a sikeres lövést), így aztán senki nem volt, aki határt szabhatott volna a vandalizmusnak. A három napra engedélyezett szabad rablást még további öttel meghosszabbították, és már szó sem volt semmiféle kíméletről, vallási megfontolásról.

 

A Luther pápát éltető csapatok kifosztották a templomokat, amit nem tudtak elvinni, azt összetörték. Az apácákat megerőszakolták, Róma lakosságának felét megölték, vagyis, ha beszámítjuk azokat, akik a fosztogatók közeledtére elmenekültek, akkor gyakorlatilag minden szembejövővel végeztek, alaposan föladva a leckét a korai és kései utódoknak és fölszabadítóknak, ha rajtuk is túl akarnának tenni.

Nem tudjuk, mit veszítettünk, így viszonylag könnyű szívvel mondhatjuk, hogy a mai városon mindez egyáltalán nem látszik meg. Ami viszont most leginkább látszik, azt a rómaiak önerőből intézték. Quod non fecerunt barbari, fecerunt Barberini. Amit nem tettek meg a barbárok, megtették a Barberiniek. A bájos, méhecskés címerű családból származó pápa, VIII. Orbán szedette le a Pantheon addig csodálatos épségben maradt bronz borítását, hogy újraöntve ágyúk készüljenek belőle az Angyalvárban, illetve megvalósuljon Gian Lorenzo Bernini (a bárka szökőkút szobrásza) terve, a Szent Péter-templom oltára fölött a csavart oszlopokon álló bronz baldachin.

Évszázadokat kellett várni, míg újra eljöttek a barbárok a hegyen túlról, ezúttal elég jelentős kitérővel. Tóth László Magyarországról Ausztráliába vándorolt ki, majd 1971-ben Rómába költözött. Egy évvel később tett látogatást a Szent Péter-templomban, zakója alatt a kalapáccsal. Az akkor még közelről látható Michelangelo Pietájához lépett, és a döbbent közönség szeme láttára lesújtott. Összesen tizenöt csapást mért a szoborra, letörve Szűz Mária karját és az orrát.

Talán ha nem szólal meg, tettét ma elemeznék a művészettörténészek, mint a leginkább adekvát reakciót a kevés befejezett Michelangelo-szobor egyikére. Amit a mester nem hagyott félkészen vagy nem tört össze utólag, arról a közönségnek kell gondoskodnia. Talán nincs más lehetőség, ha igazán mélyről akarunk reagálni a szépségre, erre a fiához képest túlságosan ifjú és tiszta márvány anyára, mint a rombolás. Nem tudom. Tekintve, hogy Tóth László azt kiabálta akciója közben, hogy ő a megfeszített Krisztus és most támadt föl a halálból, nem kell a kérdésen gondolkodni. Szerencsére.

Róma mindannyiunk hazája. Ez áll az ötszáz éves síron a magyarok templomában, a Santo Stefano Rotondóban. És hogy a vándor ne csodálkozzon, hogy aki itt nyugszik, a fagyos Duna mellett született. Mi még élünk. De Róma mindannyiunk hazája.

A legújabb vandálok

A Rómában játszó Feyenoord holland csapat szurkolói sörösüvegekkel dobálták meg Rómában, a Spanyol lépcsőnél lévő bárka kutat. A római műemlékvédelmi felügyelőség szerint a kút 110 helyen sérült meg. A római holland nagykövet egyelőre nem ajánlotta fel a kártérítést. A kutat tavaly 200 ezer euróért restaurálták magánadományokból.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.