galéria megtekintése

Repül a, repül a replika

1 komment


Csordás Lajos


Louis Blériot 1909 nyarán az emberiség történetében elsőként szelte át repülőgéppel a La Manche csatornát Calais és Dover között. Mégpedig az általa kifejlesztett Blériot XI-es monoplánnal, amelyet még az év őszén Budapesten is bemutatott. Két napig látható volt masinája a Vigadóban, majd október 17-én repült is vele néhány kört az Üllői úti gyalogsági gyakorlótéren. Óriási szenzáció volt ez, nagy lökést adott a magyar aviatikának.

Ungár László
Ungár László
Földi D. Attila / Népszabadság

Erről a Blériot-monoplánról szinte tökéletes másolatot készített napjainkban Ungár László, a Magyar Régi Vitorlázórepülők Klubjának elnöke. A gépet a hét végén mutatták be a Vigadóban, ahol százak voltak rá kíváncsiak. Ungár gyerekkora óta a vitorlázórepülés és az aviatika pionír korszakának szerelmese, többévi munkával, a család kitartása mellett készítette el a gép 99,5 százalékig hű mását. Mégpedig úgy, hogy szinte egyetlen bolti alkatrészt sem használt. Mindent maga és a barátai kiviteleztek. Kivéve a kerekek gumiabroncsait: a régi Indian versenymotorgumikat Amerikából rendelte meg. De például a kerekek felnijét már egy barátja, a kerékagyat pedig maga gyártotta. Ahogy a háromhengeres Anzani-motor minden elemét és az összes fém alkatrészt is (igaz, amúgy a fémmegmunkálás a szakmája).

 

A gép faváza élete első komolyabb famunkája volt, amelyhez szakértők tanácsait kérte. A légcsavart egy barátja készítette, mert az megint csak külön szakma. A gépre és a szárnyakra kerülő vászonborítást egy hármashatárhegyi műhelyben tették fel. Korszerűsítettek rajta annyiban, hogy nem a Blériot korában divatos gumírozott kencével vonták be, hanem autólakkal, ami könnyebb és a felülete is simább.

A lakkozás egyébként azért is szükséges, mert a motor literszám köpi az olajat. A korabeli, 25 lóerős Anzani ma már nem is felelne meg a technikai tűréshatároknak: laza, kotyog, lötyög. De működik, csak bőven kell adni neki olajat, óránként úgy három litert. – Lehetőleg ne szintetikusat, mert az kimarná a pilóta bőrét, a 10W-40-es ásványolajnak viszont „jó íze" van, és beállítja a hajat – ecsetelte a régi pilótaélet szépségeit Ungár László.

Százhat éve az eredeti állt itt a Vigadóban, ahol a hét végén Louis Blériot repülőjének valósághű mása volt megtekinthető
Százhat éve az eredeti állt itt a Vigadóban, ahol a hét végén Louis Blériot repülőjének valósághű mása volt megtekinthető
Földi D. Attila / Népszabadság

A géppel repüli is akarnak majd. – Úgy építettem meg ezt a ­repülőt, hogy ha Blériot vagy Anzani láthatná, azt mondaná: ezt vállalom – mondja a repülőrajongó. Ebből adódóan a masina nem tud többet vagy kevesebbet, mint egy igazi, korabeli Blériot-repülő, amely 45-65 km/órás sebességgel szárnyalt, azaz valójában inkább csak „ment" a levegőben. Ennek oka a kis motor mellett a szárny alakja volt. Az Eiffel XIII-as típusú, „sétapálca" keresztmetszetű szárny nagy szögállásnál fejtette ki legjobban emelő hatását, de ezzel le is lassította a gépet.

Fotó: Földi D. Attila / Népszabadság

Ilyen paraméterekkel repülni ma sem egyszerű. Blériot azzal a tapasztalattal vágott neki 1909-ben a La Manche csatornának, hogy a nagy kísérlete előtti héten sikerült 44 percig a levegőben maradnia, s úgy gondolta, ez elég lesz. Nagy utazását végül 37 perc alatt teljesítette. Óriási emberi teljesítmény volt. Nem véletlen, hogy ezzel a fajta Blériot-géppel, Ungár László tudomása szerint, azóta sem teljesítette senki a La Manche átrepülését: 2006-ban Blériot unokája megpróbálta, ám három kilométerrel Dover előtt beleesett a tengerbe. – Szeretném én is megpróbálni – mondja Ungár László –, de nem ezzel, majd a másodikkal.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.