Rembrandt fénykörében

Az önarcképeken kívül számos más portré is érkezett a mestertől, aki zsenije volt az arcon tükröződő lelkiállapotok megjelenítésének. Itt van például az a Minerva című hölgyportré, amelyet egykor a híres magyar műgyűjtő, Nemes Marcell birtokolt, ma pedig egy New York-i magángyűjtemény része. Látható két portré a művész fiáról Tituszról is, mégpedig azzal a „durva festésmóddal”, amely Rembrandtot jellemezte még abban az időben is, amikor ez már kiment a divatból. A portrékon kívül bibliai jeleneteket láthatunk tőle: például azt a Sírbatétel című vázlatot, amely egykor hálószobájának falát díszítette.

Rembrandt fénykörében megjelennek tanítványai, kollégái is. Például a szintén leideni származású Jan Lievens, Gerard Dou, Gerbrandt van Eeckhout, Christoph Paudiss vagy az a Carel Fabritius, aki Rembrandtnak tanítványa, az arany évszázad másik festőcsillagának, a rejtélyes delfti mesternek, Vermeernek pedig feltételezhetően a mestere volt.

A kiállítás másik fénypontja három Vermeer-kép: az Asztronómus a Louvre-ból, a Geográfus Frankfurtból, a Katolikus hit allegóriája New Yorkból érkezett. Meg kell becsülni a látványukat, mert csupán 37 kép ismert tőle. A közvetlen utódok éppúgy elfeledték őt, ahogy egy időre Rembrandtot is.

Vermeer-kép megfelelő környezetben: az Asztronómus Reviczky Zsolt

A holland arany évszázadban az elnyert szabadság (mely az 1609-ben, majd az 1648-ban kötött békével köszöntött be) együtt járt a polgárság meggazdagodásával és a művészet kivirágzásával. Még a legszegényebb otthonokba is jutott festmény. A festők ontották a polgári és a paraszti élet bensőséges pillanatait, a holland táj szépségét tükröző képeket. A protestáns országban a puritanizmus dicsérete ellenére virágzott a vallásos festészet, a bibliai jelenetek képi megidézése, a csendélet műfaja, a gazdagabb polgárok és a testületek portrékat, sőt társas portrékat rendeltek önmagukról.

Mindezeket a témaköröket a kiállítás hét szekcióban mutatja be Ember Ildikó és Tátrai Júlia rendezésében, négyéves szervezőmunka eredményeként. Bár Rembrandt olyan világhírű műveit, mint a Doktor Tulp anatómiája vagy az Éjjeli őrjárat nem lehetett Budapestre hozni, de hasonló tematikájú, jó színvonalú alkotásokkal sikerült pótolni őket, és a korabeli holland élet remek körképét adni. Mindezt sok meglepetéssel is fűszerezik, például a holland szabadságharc legnagyobb admirálisának, Ruyternek két képmásával. Kevesen tudják: a flottaparancsnok magyar nemzeti hős is, 1676-ban 22 magyar protestáns prédikátort szabadított ki a nápolyi gályarabságból.