Február 25-én indult a sorozat, Pilinszky János volt az első, őt Ady Endre követte, majd rögtön kortársba váltott a blog: Závada Péter lett kicikizve jól. És így tovább: Simon Márton, Acsai Roland, Áfra János, Petri György, Tandori Dezső, Pallag Zoltán, Szabó Imola Julianna... A Búspoéták receptje nem túl bonyolult: a kipécézett irodalmi szereplő kissé eltorzított grafikus portréja plusz egy tréfás képaláírás. Ennyi. A képaláknak vagy van közük a valósághoz, vagyis a kiválasztott szerző egy-egy jellemvonásához, külső jegyéhez, vagy nincs – főszabály láthatóan nem volt.
Mindenesetre a Bús poéták elég nagy népszerűségre tett szert, figyelgettük, ahogy a megviccelt szerzők egyre-másra a blogon található rajzra cserélik profilképüket, és egyáltalán: mindenki azt találgatja, ki állhat a sorozat mögött. Áprilisban aztán megtörtént a leleplezés, a Műút folyóirat pedig a szériának szentelte szokásos illusztrációs mellékletét, bő válogatást adva a termésből.
 |
| Petri György |
Az első blikk ellenére: a tollára, illetve egerére kívánkozó szerzőkkel Borda Rékának az égvilágon semmi baja nincs. Akkor miért kezdte el mégis? Hogy kicsit felkavarja a közeget, amely szerinte nem túl befogadó, a fiatalokkal szemben legalábbis. Témát akart adni tehát – sikerült.
Azt mondja, elég gáz, hogy a Búspoéták kellett ahhoz, hogy elkezdjék komolyan venni, de egyből kiszúrja, ha valaki csak a sorozat miatt akar barátkozni vele. Többen azt tanácsolták, hosszan folytassa még a blogot, mindig lesz kortárs (vagy akár klasszikus), aki elé görbe tükröt lehet tartani, de talán épp a titokzatosság volt a Búspoéták egyik erőssége... Mindenesetre most új projektbe fogott Pucér kortársak csarnoka címmel – nézzék meg: www.posztpucerak.tumblr.com.
Az idei ünnepi könyvhét előtt aztán megszavaztatták az internet népét, ki legyen az a kortárs szerző a néhány kötelező klasszikuson kívül, akinek a portréjával póló is készül a JAK égisze alatt. K. Kabai Lóránt lett a befutó. Milyen érzés, ha szembejön magával az utcán? – Eléggé zavarbaejtő, ha látok valakin egy ilyen pólót – mondja a költő-szerkesztő. – Legutóbb az Írók Boltjának egyik kirakatában láttam ilyet, felnevettem és mutattam az unokahúgomnak, akivel épp arra mentünk. Vagány, mondta, én hümmögtem, amiként akkor is, amikor az egész szavazósdi elindult – így Kabai, aki eleinte próbálta lebeszélni a szavazás szervezőit arról, hogy ő is azok között legyen, akikből póló lehet – legelébb is azért, mert Parti Nagy Lajosnak drukkolt, habár személyes kedvence az a grafika volt, amely Kemény Istvánt 50 Cent, az amerikai rapsztár képében ábrázolta.
 |
| A szavazás befutója K. Kabai Lóránt |
Először Závada Péter költő, slammer, az Akkezdet Phiai (AKPH) rapduó egyik tagja is cikinek érezte kicsit, hogy Búspoéta lett. „Azt hittem, már megint belém állt valaki”, utalt arra, hogy kapott ő már hideget-meleget az irodalmi közegtől a hiphop és a slam poetry miatt. Aztán ahogy gyűltek a jó arcok a megrajzolt költők között, megváltozott a véleménye.
De hogy jön ide az AKPH? Hát úgy, hogy például az Írók Boltja mellett, amelynek kollektívája például Ottlik Gézát vagy József Attilát tette pólóra, vagy a Katona József Színház mellett, amelynek shopjában drámarészletekkel díszített pólók is kaphatók, ez a csapat is elég sokat tett azért, hogy tinédzserek magukon viseljék a magyar irodalom nagyjait. A „szokásos” zenekari merchandise-termékek, vagyis az AKPH logójával ellátott pólók mellett néhány évvel ezelőtt ugyanis eszükbe jutott, miért ne feszegethetnék kicsit a határokat?
A fordulópont talán a Nyugat 100 című daluk volt, amelyet a legendás folyóirat századik születésnapjára írtak, s amelyben egymást érik a Nyugathoz kapcsolható szerzőkre tett utalások. Az a szám és később néhány pólóterv is arra kérdezett rá: milyen, a rapen túlmutató kulturális utalásrendszer építhető be egy mégiscsak meghatározott szubkultúra közönségének agyába és ruhatárába? A hiphoppal kapcsolatos sztereotípiák lerombolásában vagy legalábbis újraértelmezésében is gondolkodtak.
– Az emberek többsége itthon is és Amerikában is azt gondolja, a rapet egyszerű emberek csinálják egyszerű embereknek, nem szól másról, csak az utcáról, a gengszterkedésről. Mi inkább úgy tartjuk, egy tőről fakad a vers- vagy a dalszövegírással, úgy általában a szöveges műfajokkal. Miért ne szólhatna az irodalomról is? Illetve miért ne szűrődhetne át a rap textusaiba az irodalmi diskurzus? – kérdi Závada.
 |
| Ady Endre |
Így készült el például a Babits Mihály portréjával súlyosbított póló, amely a már említett Nyugat 100-ból vett részlettel egészül ki (a dal vonatkozó részlete: „Mert a rapkatona nem Vass István, nem hogy Petri, / de a Szolnoki szólt, hogy van ez a slam poetry, / és hát lehet káromkodni, úgyhogy shit, fuck, bitch, / éljen a Nyugat, éljen Babits!”), de egy klasszikus amerikai rapcsapat, a Naughty by Nature nevét és logóját felhasználva így született a Radnóti by Nature feliratú t-shirt is.
Finomabb, legalábbis nehezebben értelmezhető geg az Armani Jeans mintájára dizájnolt póló óriási AJ felirattal, alatta kis betűkkel: since 1817 – ez Arany János születési dátuma...
