Pityu bácsi a Kvartettben

Az európai régiók kapcsolatait van hivatva szorosabbra fűzni az a színházi fesztiválsorozat, amelynek résztvevői legutóbb Újvidéken találkoztak. Jövő ősszel Eger lesz a találkozó helyszíne.

A kulturális sokszínűségéről híres vajdasági Újvidék városa adott otthont a november első napjaiban megrendezett Kvartett, Látomások Európáról című nemzetközi színházi találkozónak. A négy európai ország közreműködésével létrejött fesztivál résztvevői az újvidéki Szerb Nemzeti Színház, a nantes-i Théatre du Rictus, az egri Gárdonyi Géza Színház és a chebi Nyugat Csehországi Színház voltak. A fesztivál ötlete a nantes-i színházi rendező és író Laurent Maindon fejében született meg néhány évvel ezelőtt, aki először az egriekkel vette fel a kapcsolatot. A kétoldalú párbeszéd aztán hamar négy országot összefogó együttműködéssé vált. Az Európai Unió anyagi támogatásával létrehozott Kvartett fesztivál egyik újszerűsége abban áll, hogy nem az amúgy is sokat utazó fővárosi színházakat, hanem a kis és közepes nagyságú városokat célozza meg, lehetőséget teremtve ezzel a különböző európai régiók közötti kapcsolatok szorosabbá tételére.

A szervezők szándéka az volt, hogy minden ország egy olyan kortárs darabbal képviselje magát, amely képet ad a közelmúlt vagy a jelen legfontosabb európai történelmi, politikai, társadalmi problémáiról.

Az egriek Háy János A Pityu bácsi fia című hetvenes években játszódó drámáját mutatták be Szegvári Menyhért rendezésében. Az önéletrajzi ihletésű darab főként arról szól, hogy mi történik egy ember lelkében, ha vidékről nagyvárosba kerül. A darabban megjelenik két életforma, a vidéki és a nagyvárosi összeütközése, és a Kádár-rendszer fullasztó atmoszférája.

Az ugyancsak remek színészeket felvonultató francia Théatre du Rictus rendezője, Laurent Maindon a fiatal és Franciaországban egyre népszerűbb Sylvain Levey két rövid darabját gyúrta egybe Aszfalt Dzsungel című előadásában. A történetek manapság mindenhol aktuális problémákról szólnak: a lakótelepek elidegenedett és erőszakos világáról, az agresszivitásról, a megaláztatásról, a magányról. A darab fő motívuma az erőszak, főszereplői férfiak.

A fiatal szerb rendezőnő Ana Tomovic ezzel ellentétben egy tipikusan női darabot, Milena Markovic Baba hajó című remek, költői drámáját vitte színre. A darabban nagyon hangsúlyos álmok, tudatalatti történések és képek szürrealista rendezésben kelnek életre.

Az előbbieknél sokkal gyengébbre sikeredett a néhol az amatőr színjátszásra emlékeztető cseh előadás, Filip Nuckolls rendezése, aki talán ott követte el az egyik hibát, hogy Vaclav Havelnek nem a legjobban sikerült darabját, a Csehszlovákia szovjet megszállása után nem sokkal keletkezett, a hatalom természetéről írt politikai allegóriáját, az Összeesküvőket állította színpadra.

A szerb vendéglátók az előadások köré számos programot szerveztek. Volt például magyar táncház, minden délután felolvasószínház, fotókiállítás, délelőttönként pedig egy izgalmas mesterkurzus Laurent Maindon vezetésével.

A fesztivál folytatódik, következő színhelye a csehországi Cheb lesz 2009 márciusában, aztán kerül sor Egerre 2009 október végén, és végezetül a Nantes melletti Ancenis-re 2010 márciusában.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.