galéria megtekintése

Piszkos Freud közbelép

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 17. számában
jelent meg.


Csordás Lajos
Népszabadság

Az ellopott tragédia címmel vaskos emlékkötet jelent meg Rejtő Jenőről. Ez a titkokkal teli élet első tudományos igényű feldolgozása. Az író munkásságának kutatója, a Petőfi Irodalmi Múzeum irodalmi muzeológusa, Thuróczy Gergely szerint az író agya nem futó-, hanem lólépésre járt.

Rejtő életrajza a kevés konkrét adat híján legendárium. Csupa „állítólag” megtörtént eset. Mit sikerült ezekből tisztázni az új kötettel?

- Idestova 12 éve foglalkozom a témával. Egyik rendezője voltam a 2003-as Rejtő-kiállításnak. Már ott arra törekedtünk, hogy minél több tényanyagot mutathassunk be, és cáfoljuk a legendákat. Akkor még eléggé kevésből „gazdálkodhattunk”. Azóta viszont, főleg az internet révén, rengeteg forráshoz hozzájutottam, többnyire sajtóközlésekhez. Találkoztam „harcostársakkal”, akik fontos új adalékokat kutattak ki. Beszéltem például Perczel Olivér levéltárossal, aki megtalálta a Rejtő és az Egyedül Vagyunk című szélsőjobbos lap között lezajlott per anyagát. Ez ama bizonyos „gyilkos újságcikk” miatt folyt, amely 1942 októberében felhívta a közönség és a hatóság figyelmét, hogy P. Howard, vagyis Rejtő, azaz Reich Jenő rövid idegkúra után visszatért a Japán kávéházba, holott nem itt volna a helye, hiszen zsidó. Ennek nyomán vitték el az írót munkaszolgálatra, ám előtte még feljelentette a lapot, s a bíróság malmai még az író halála után is őröltek. Hiába… Előkerültek Rejtő első házasságának válóperes iratai is, így már tudható, hogy a hozományt vissza kellett fizetnie, egy kisebb havi fizetésnek megfelelő összegű asszonytartással megtetézve.

A fehér foltok mekkora hányadát sikerült eltüntetni az életrajzból?

- Folytonos kronológiát még nem tudnék felállítani. Ehhez megbízható életrajz kellene. Létezik egy curriculum vitae 1927-ből, amellyel riporteri állásért folyamodott, de ez mindjárt azzal kezdődik, hogy két évvel idősebbnek mondja magát. És nem ez az egyetlen csúsztatása. Továbbra is keveset tudunk a családról, nincsenek fotóink a feleségeiről, és az Olaszországban töltött 1937-es esztendőről is igen hiányosak az ismereteink. A legnagyobb előrehaladás a színházi és irodalmi holdudvar, az alkotótársak, színészek, kiadók feltárásában történt. Világosabban látjuk, miképpen vált a harmincas évek közepétől sikeres kabaré- és operettszerzővé, majd sztáríróvá, akiről még a hangját vesztett Babits Mihály is azt írja 1940-ben beszélgetőfüzeteiben, hogy Howard a legdivatosabb magyar író, s új műve, a Piszkos Fred, a kapitány megszerezhetetlen. Sokkal többet tudunk immár – Győri Anna fiatal történész kutatásai révén – Rejtőnek a nőkhöz való viszonyáról is: korántsem volt olyan gáláns, mint regényhősei. A magánéletben nehéz lehetett vele együtt élni. Sértődékeny, bipoláris személyiség volt.

 

Jó, hogy a pszichológiát szóba hozta. Vezértanulmánya szerint Piszkos Fred nevét Sigmund Freud ihlette.

- Igen, eme felismerésre különösképp büszke vagyok, hiszen a pszichoanalízis központi eleme a „piszkos” tudatalatti, a Fred pedig egy betű híján Freud. És tudjuk, hogy Rejtőt nagyon érdekelte a pszichoanalitika. A Nagykörut című, egyetlen számot megért bulvárlapjában ő maga írt ismeretterjesztő cikket a pszichoanalízisről.

Thuróczy Gergely biztos benne, hogy lappanganak még Rejtő-dokumentumok
Thuróczy Gergely biztos benne, hogy lappanganak még Rejtő-dokumentumok
Koncz György

Ezt az újságot teljes egészében közlik is a gazdag illusztrációs anyagban. Magángyűjteményekből is kerültek elő dokumentumok?

- Kevés. A kötet szerkesztésének vége felé jártunk, amikor egy nagylelkű gesztussal kisebb dokumentumegyüttes jutott el hozzánk Kabályi József építésztől (ő Rejtő bátyjának, Révai Gyulának a sógora). Néhány unikális családi fotó és a Rejtő-kiadások utóéletéről szóló dokumentumok. De biztos vagyok benne, hogy lappanganak még Rejtő-vonatkozású anyagok, úgyhogy ezúton kérem a tisztelt olvasót: ha tud efféléről, ne habozzék tudomásunkra hozni!

Eddig nem publikált Rejtő-kisregény is olvasható a kötetben, a rajongók külön örömére. Pláne, hogy remek kis darab, még ha kidolgozatlan is.

- Pontosabban nem készült el a végleges variációja, csak fél tucat munkaváltozatát ismerjük, miáltal rálátás nyílik Rejtő munkamódszerére. Rengeteg ötlet zsongott a fejében, folyamatosan beledolgozta őket a szövegbe, majd javított-csiszolt-kihúzott, szinte követhetetlenül. Nagyon érdekes, egyszersmind kicsit riasztó is. Sakkhasonlattal élve: nem futó-, hanem lólépésre járt az agya rugója. A Konzílium az őserdőben című opuszról van szó, amely a PIM-ben őrzött hagyatékban maradt fenn. Ennek három változatát rendezte most sajtó alá Szilágyi Zsófia Júlia.

Várhatók még ismeretlen Rejtő-művek?

- Sok kisebb-nagyobb töredék és levél van még a múzeumban, egy részük az utolsó gépírónő, Kovács Magda révén került be, ezek „gyatyába rázása” igen nagy munka. Talán ezekből is kötet lesz egyszer… És persze időközben is született egy újabb legenda, miszerint valakinél megvan A három testőr Afrikában folytatása Parancs az parancs címmel. Tudtommal azonban Rejtő nem írta meg, csak a kiadója harangozta be idejekorán. Én örülnék a legjobban, ha mégiscsak előkerülne, ám addig is be kell érnünk azzal, ami van: hogy kicsivel több az igazság, kevesebb a ferdítés.

Fogják meg!
 
Ismeretlen Rejtő-dokumentumokból, plakátokból, fotókból nyílik a PIM és a Hadik kávéház közös kiállítása a Bartók Béla úti kávéház galériáján szeptember 17-én este 7-kor.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.