A jubileumi évad művésze Ránki Dezső, az évad zenekara pedig az idén harmincéves Amadinda ütőegyüttes lesz. Folytatják az eddigi sorozatokat is, az Echo Rising Stars címűt, az operaközvetítéseket a New York-i Metropolitanból, a kortárs írókat bemutató Literáriumot és a Müpa Mozit.
Jubilál a Fischer Ádám nevével fémjelzett Budapesti Wagner-napok eseménysorozat is, amelyben először hangzik majd el A bolygó hollandi című opera. Ezt Kovalik Balázs rendezi, James Rutherford a főszereplő, Fischer Ádám a karmestere.
 |
| Zubin Mehta |
Megállapodást kötöttek a Berlini Filharmonikusokkal, így 2014–2016 között – London és Párizs után – kiemelt vendégzenekarként rendszeresen fellépnek a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben olyan világhírű karmesterek vezényletével, mint Michael Tilson Thomas, Herbert Blomstedt, Valerij Gergijev és Tugan Sokhiev. A berlini fal leomlásának 25. évfordulóját is a Berlini Filharmonikusokkal ünnepli az intézmény.
A rezidens Nemzeti Filharmonikusok és a Szegedi Kortárs Balett koprodukciója a József-legenda című Richard Strauss-mű. A Budapesti Fesztiválzenekar maratonja pedig Sztravinszkij életművéhez kapcsolódik. Félig szcenírozott előadásként A varázsfuvolát mutatják be.
Még erősebbre kötik a partneri viszonyt a Zeneakadémiával és az Operaházzal – derült ki a tájékoztatón, ahol arról is beszéltek, hogy a Müpa-koncertjeggyel újra ingyenesen látogatható egy alkalommal a házban működő Ludwig Múzeum.
Megújul a honlap, amelynek egyik érdekessége, hogy jegyvásárlásnál meg lehet nézni a monitoron, hogy a kiválasztott helyről hogyan látszik majd a színpad. Újdonság még a zenei kérdésekről indított Müpa-könyvek sorozat, amelyet a Rózsavölgyi Kiadóval közösen hoznak ki.
Csütörtökön elkezdték árusítani a következő évadra szóló 18-féle bérleteket, amelyekből az első órában negyven el is fogyott.
– Majdnem ugyanannyi a Müpa saját bevétele, mint az államtól kapott támogatás – jelentette ki Kosztolánczy Gábor gazdasági és értékesítési vezérigazgató-helyettes. És mivel a klasszikus zenei műfajban itthon és külföldön is két-három évre előre kell szerződtetni a művészeket, tárgyalnak a gazdasági tárcával, hogy a kiemelt kulturális intézményeknek, a Müpának, az Operaháznak és a Zeneakadémiának előre tervezhető büdzsét teremtsen.
Lapunknak elmondta, tavaly 3,782 milliárd forintból gazdálkodtak, amelyből 1,415 milliárd volt az állami pénz, és ehhez jött további 450 millió forint kiegészítő támogatás. Az idén jó százmillióval kevesebbet kaptak, ugyanakkor elkülönítve, kizárólag a tavaszi fesztivál megrendezésére 950 milliót, az őszire pedig 600 millió forintot. Mint a vezérigazgató-helyettes a sajtótájékoztatón is megemlítette, szervezeti átalakításra is szükség volt. Ennek oka, hogy a megnyitó óta 2,4 milliárdról csökkent az állami támogatásuk 1,3 milliárdra. A legtöbbet a 2008-as és a 2009-es években veszítették,
Három éve megváltoztatták a jegyértékesítési struktúrát, korábban kevésbé volt motivált az intézmény, hogy saját bevétele legyen. Mivel forprofit kft.-ből nonprofittá alakították a Müpát, az előadó-művészeti törvény szerint regisztrálhattak, és saját produkcióikkal jogosultak a társaságiadó-jóváírással járó mecenatúrára. A TAO-ból tavaly több, mint 300 millió forint bevétele lett az intézménynek.
Együttműködési megállapodásnak köszönhetően, az MTVA állja a Müpa-stúdió által HD-minőségben készített koncertfelvételek költségeit. A tévé ráadásul heti két adást is a Művészetek Palotája programjai köré csoportosít. Ezzel a magyar művészek is jól járnak, hiszen műsoridőt kaphatnak a közszolgálati csatornákon.
Szűkítették az utazás- és a képzések lehetőségét, valamint csökkentették a fellépti díjakat is, ami még így is belefér a „piaci ár”-kategóriába.
Az Operaház után a Müpa is megtartotta a következő évadot hirdető sajtótájékoztatóját, közvetlenül azután, hogy először központi szerepet kapott a nemrég zárult Budapesti Tavaszi Fesztivál megrendezésében.
