A most nyílt szentendrei életműkiállításon sajnos csak egy kép jeleníti meg a festő korai, párizsi korszakát, egy akt, amely a Matisse-műhelyben készült. Hiányzik a dokumentumértékű Festők iskolája című képe is, amelyet 1907-ben az egyik párizsi festőakadémián alkotott. Persze a francia főváros hatása sok képen és motívumban viszszatükröződik. A csendéletekben, az önarcképekben, az aktokban még nagyon sokáig felismerhető Matisse és Cézanne.
Az 1880-ban született Perlrott egy békéscsabai órás negyedik gyermekéből lett az, aki. Előbb az ifjú nagybányai festők egyike, aki nagyon gyorsan bizonyítja tehetségét egy-két olyan naturalista képpel, mint a Ruhateregetők, vagy a Cigányok a csűrben, majd kissé megvadulva Párizstól, ahol nem mellékesen Matisse egyik legbizalmasabb tanítványa volt, nyersebb színekre vált, és elmegy a „neósokkal” 1911-ben az új kecskeméti művésztelepre. A nyarakat itthon tölti, a teleket általában Párizsban. De ott is magyar festő akar lenni, ezért használja a felvett Csaba nevet.
Ő az első magyar, akinek a festészetében kubista vonások jelennek meg, de mégsem lesz kubista. Van például egy 1907-es, most Szentendrén is látható grafikája, az Asztaltársaság, ami olyan szilánkos, hogy hitetlenkedve olvassuk rajta a korai dátumot. Perlrott – s ez a kiállítás egyik nagy tanulsága – nem szegődött egyik irányzathoz sem, de szinte mindent kipróbált, volt expresszionista, kubista, olykor árkádikus, azaz költőien realista.
A húszas évek elején Gráber Margittal, első feleségével Európát járta, érintve egyebek mellett az akkor már csehszlovák Lőcsét, Drezdát (ahol Kokoschkával került kapcsolatba), Berlint, Velencét vagy a német kisvárost Wertheim am Maint. De közben haza-haza tért. És hogyha hiányoltuk a korai párizsi évek műveit, jegyezzük meg, hogy a húszas évek termését és a kései Perlrottot annál gazdagabban, s értékeit felfedezve sikerült bemutatni, olyan újdonságokkal, mint a Wertheim am Main-i, a pócsmegyeri képek, vagy a budapesti külvárosi festmények.
A húszas évek végétől Perlrott ismét Párizsban tölti a teleket, ekkor válik állandó témájává a Notre-Dame. A harmincas évektől felfedezi Szentendrét, s a háború után ide költözik, de nem válik klasszikus szentendrei festővé.
Perlrottot a kompozíció belső misztériuma érdekelte, ezért nem vált egyetlen politikai vagy művészeti izmus hívévé sem, idős korában pedig sikerült elkerülnie a szocialista realizmus kísértését. Megengedhette magának, hogy még 1950-ben is vonagló, expresszionista fákat fessen. „Egyszerre volt egyedi és sokféle, s így próbáltuk bemutatni” – mondta Basics Beatrix, aki Boros Judittal, Jurecskó Lászlóval és Sümegi Györggyel együtt volt az eddig legnagyobb, mintegy száznyolcvan műtárgyat felvonultató Perlrott-tárlat kurátora.
Gulyás Gábor belépője
Gulyás Gábor, a szentendrei Ferenczy Múzeum június 1-jétől kinevezett igazgatója. A korábban a Műcsarnokot és a debreceni Modemet irányító szakember tervei között szerepel múzeumi alapítvány és helytörténeti gyűjtemény létrehozása, új képzőművészeti fesztivál és művészeti folyóirat indítása is, miközben a szentendrei kiállítóhelyeket vonzóbbá kívánja tenni. A Ferenczy Múzeum szentendrei művészetről szóló állandó kiállítását újrarendezné, a Művészetmalmot pedig karakteres középeurópai kortárs kiállítóhellyé akarja formálni.
