galéria megtekintése

Önarckép kreált ellenségből

Az írás a Népszabadság
2015. 10. 30. számában
jelent meg.


Torma Tamás
Népszabadság

Nemzeti dohánybolt, nemzeti színház és válogatott, nemzeti bezárkózás, és nem utolsósorban a nemzeti hungarikum, bármit jelentsen is ez. Mindenki nyomatja a nemzeti sztereotípiákat. Hároméves nemzetközi körút után a Kiscelli Múzeum és a Budapest Galéria párhuzamosan mutatja be a Privát nacionalizmus projekt záró kiállítását.

Hat ország közreműködésével valósul meg a Privát nacionalizmus sorozat utolsó fejezete, amelynek kurátora András Edit.

A kiállítás alapgondolata az volt, hogy a politikai mozgalmak közül elsősorban a nacionalizmus kommunikál szimbólumokon és mítoszokon keresztül –

alkossanak hát a művészek új közösségeket elképzelt jelképekkel.

 

A térség tocsog és tapicskol a nacionalizmusban. Ez hol kirekesztő, hol a saját nemzetnek több tiszteletet követelve védekező – miközben a többi nemzet nacionalizmust képviselő politikusai is ugyanezt szeretnék.

A budapesti kiállítás alcíme a politológus-történész, Benedict Anderson Elképzelt közösségek című könyvéből ered. A szerző szerint a nacionalizmust és nemzetiséget a közösség kulturális produktumként maga hozza létre, még ha nem is tud róla. A dunaszerdahelyi Németh Ilona és Ravasz Jonathan Retúr című munkája például az anyaország ideológiai jellegű – és ami ezzel gyakran együtt jár: minősíthetetlen – szoborexportját küldi vissza képeslapokon a feladónak. Martin Piacek a szlovák történelem legkínosabb pillanatait öntötte apró gipszfigurákba.

A lengyel Kulka Tomasz miniatűrjének címe Utcai harc
A lengyel Kulka Tomasz miniatűrjének címe Utcai harc
Kiscelli Múzeum

Esterházy Marcell videomunkája két fotográfiát mos össze végtelenítve. Az egyiken nagyapjának húga, a 9 éves Esterházy Mónika áll a majki kastély udvarán, a másik egy romaigazolványból való, 1937 májusának ugyanazon napján a 17 éves Horváth Erzsébet cigány napszámos látható Szentgotthárdon. Előbbi 1950-ben a kistarcsai internálótáborba került, ma Bécsben él, Erzsébetet 1944-ben Németországba deportálták, sosem tért haza. Esterházy szerint a Privát nacionalizmus sorozat azért izgalmas, mert nem egy lezárt anyag utazik kiállításról kiállításra, hanem

mindig aszerint módosul, éppen melyik ország hangsúlyai kerülnek előtérbe.

Az egyik legkülönösebb, legborzongatóbb Gerhes Gábor válogatása, ami az ellenségkreálással és ennek eredőjével, a konspirációs elméletekkel foglalkozik. Egész szektát épített fel elképzelt célokkal, egyszerre súlyos és ironikus, komor és vidám szimbólumokkal.

Válogatása az összeesküvés-elméletek logikája szerint épült fel, amiben mindenféle utalások és sejtetések kavarognak, azaz minden mindennel összefügg vagy összefügghet, de az összefüggések légből kapottak. Itt nem találni fogást: bár az eszperantó idézet a Cion bölcsei jegyzőkönyvéből, a leláncolt meztelen nő, az agancsok, a maszkok elképzeltek, mégis nagyon közel állnak az abszurd valósághoz.

PRIVÁT NACIONALIZMUS - Képzelt közösségek Kiscelli Múzeum Óbudai Budapest Galéria

Csak a csehek tiltakoztak

A sorozatot, ami nem az ideológiák, hanem a személyes viszonyulások felől szemléli térségünk alapkérdését: a nacionalizmust, 2012-ben Varga Rita, a pécsi Közelítés Művészeti Egyesület vezetője indította el. Furcsa, de a visegrádi országokon kívül Németországot és Törökországot is érintő és több mint hetven művész részvételével nemzetközivé duzzadó Privát nacionalizmust nem kísérték botrányok.

Egyedül Kassán tiltakozott a szlovákiai cseh kisebbség egyik egyesülete az ajtó elé terített volt csehszlovák zászló miatt – a belépő vagy rálépett, vagy meg kellett azt kerülnie.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.