HARPER REGAN Simon Stephens Londonban 2008-ban bemutatott darabjában Fullajtár Andreának jutott az apja halála okán (ürügyén?) csapot-papot otthagyó negyvenes asszony kétnapos kalandtúrája. Természetesen a látszólag szokványos angol családról is kiderül mindenféle. Az asszony az egyetlen kereső, pedofília gyanújába keveredett férje ugyanis nem kap munkát, szeretett apja sem úgy viselkedett, ahogyan Harper gondolta, és utált anyjának is megvannak a maga bajai. Azt meg fölösleges is volna sorolni, hogy milyen titkos vágyak derülnek ki a családjáért lelkiismeretesen dolgozó, jó munkaerőnek ismert asszonyról részeg vándorútja során. Az előadás legjobb jelenete mégis a játék elején van, amikor még nem derül ki semmi, amikor Harpernek csak a hátát látjuk, és Elek Ferenc mutogatja bravúrosan munkahelyi főnökének kifacsarodott jellemét a Kovács Nóra Patrícia tervezte szűkös díszletfolyosóban. A továbbiakban a színészi mindentudás demonstrációját élvezhetjük. Székely Kriszta is ebben a szellemben, szellemesen rendezte meg az előadást.

Fullajtár Andrea Stephens darabjában Szigetváry Zsolt / MTI

A BOLOND LÁNY Marcel Achard 1960-ban született krimi-bohózatában nem a sokszínűség csillogtatása, hanem az együgyűség varázsának megteremtése a színészi föladat. Az, amit a szerepben Domján Edit alakításáról fél évszázada őriz a színházi emlékezet. Az ilyen varázslat természetesen sohasem magában születik meg, kellenek hozzá a partnerek, akik a színpadon tükrözik és a nézőkre átsugározzák a varázst. Domján Editnek annak idején a kis Madáchban Márkus László és Szénási Ernő, Garas Dezső és Basilides Zoltán segített ebben.

A varázslatra pedig szükség is van, mert krimiként a gyilkossági történet nem áll meg olyan szilárdan a lábán, mint mondjuk Agatha Christie jobb munkái. Földes Eszternek van annyi varázsa, ami eltereli figyelmünket a bűnügy kevéssé követhető szálairól, és Karinthy Márton szórakoztató rendezése sem helyez súlyt a nyomozás tiszta logikájának felkutatására. Az Operettből Kelenföldre kiránduló Szabó P. Szilveszter mindenesetre meggyőzően képviseli a hivatalnoki tisztesség ritka példáját. Csonka András a bűnös bankár szerepéhez mintha egy hatalmas nyársat nyelt volna. Fokhagymaszagú törvényszéki őrként viszont inkább kéményseprőnek néznénk, bár erről bizonyára a jelmeztervező Tordai Hajnal is tehet. Horesnyi Balázs ódivatú irodát ábrázoló díszletéből hiányoznak az ablaküvegek, bizonyára, hogy jobban érvényesüljön a csak kiváltságosok számára szolgáló lift. Indulása zárópoén. Ha elakad, akkor is.

HARPER REGAN Katona – Kamra A BOLOND LÁNY Karinthy Színház