Nincs többé örökbérlet
A szentendrei művésztelep a felújítás után kulcsszerepet kap a művészeti életben, itt lesz ugyanis a központja az országos művészvagyont kezelő Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-nek (MANK), amely a tavaly megszüntetett Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól (MAK) átvette az országszerte található mintegy négyszázötven műteremlakás bérlőkijelölési jogát, és további műtermek, alkotóházak tulajdonjogát (köztük a szentendrei régi művésztelepét, valamint a kecskeméti, a hódmezővásárhelyi, a zsennyei és a legendás szigligeti alkotóházét). A telep 2008-ban lebontott, és most újjáépített galériaépületének egy részében alakították ki a kft. irodáit, amelyeknek a használata gazdaságosabbnak tűnt, mint az eredetileg kijelölt, városligeti Olof Palme Házé – mondta Sárváry István ügyvezető igazgató a felújítást bemutató szerdai sajtótájékoztatón.
A műtermeket, alkotóházakat meglehetősen rossz állapotban kapták meg, hangzott el. Az utóbbi évtizedekben nemigen jutott ezek karbantartására. Itt, Szentendrén például a szigeteléstől a nyílászárókon át a gépészetig mindent fel kellett újítani. Az épületek nem voltak téliesítve, így csak március és október között alkothattak bennük. Most központi fűtést kaptak. A munkát mindössze három hónap alatt végezték el százmillió forintból, és júliusra befejezik a további hét műterem teljes felújítását is plusz hetvenmillióból. Használatukra tavasszal pályázatot írnak majd ki, amelyen ötéves bérleti lehetőséget nyerhetnek a művészek. A felújításokat pedig folytatni fogják, az igazgató szerint a szigligeti alkotóház lenne a következő.
A több mint négyszáz műteremlakás esetében bérlőkijelölési jogot gyakorol a kft., de nem tulajdonos. A lakások ugyanis nagyrészt az adott település vagy kerület tulajdonában vannak. A sajtótájékoztatón jelen lévő L. Simon László kultúráért felelős államtitkár szerint ezen a területen is elég sok lesz a rendeznivaló. Nem lesznek például a jövőben örökbérletek, vagyis nem lesz lehetséges, hogy egy művész akár egy egész életen át a megkapott műteremlakásban maradjon. Máig ez volt a gyakorlat, szinte csak kihalásos alapon cseréltek gazdát a műtermek. Sőt többször előfordult, hogy a művész halála után sem, mert az özvegy jóhiszemű, jogcím nélküliként benn maradt. Olyan is előfordult, hogy a gyermekek pereskedtek a műteremlakásért, miközben művészek álltak sorba érte. A négyszázötven műteremre körülbelül 5-6 ezer művész szorulna rá, és évente csak negyven-ötven igénylőnek jutott eddig. A jövőben a bérlet öt évre szól majd. Az eddigi bérletek felbontását azonban a tulajdonos önkormányzatokkal kell majd egyeztetni, hisz a MANK-nak nincs joga a szerződések felmondására.
Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, az alkotóművészeti közalapítványt (MAK) azért szüntette meg a minisztérium (még Szőcs Géza államtitkársága idején), mert százszázalékos állami tulajdonú nonprofit kft. formában az állam jobban tud élni tulajdonosi jogaival (ezért alkalmazzák a kulturális terület több intézményénél is). Korábban a MAK kezelésében volt a műalkotásokat értékesítő Képcsarnok Kft., és a martonvásári Akadémiai Nyomda, amely viszont nem a MANK-hoz, hanem a közigazgatási és igazságügyi tárcához került. A Képcsarnokot szeretnék visszakapni, mondta az államtitkár újságírói kérdésre.
Már december elejétől a MANK része viszont a köztéri műalkotások bírálatát ellátó, ösztöndíjpályázatokat bonyolító Képzőművészeti Lektorátus. Mint elhangzott, tavaly az ösztöndíjpályázatok kiírása elmaradt. Ezeket idén emelt összegre, 12 hónapon át havi 100 ezer forintra fogják kiírni. A lektorátus munkatársai közül mindenkit átvesznek, aki az új rendszerben is az intézmény munkatársa kíván maradni. De Kertész László igazgató például lemondott. Helyette Gömöry Juditot, korábbi művészeti főtanácsadót nevezték ki.
