Gyerekkorom legjobb B kategóriás filmélménye a Csata a csillagokon túl volt.
- Azt Kuroszava filmje, A hét szamuráj inspirálta. Néhány éve én is újranéztem a filmet, mert audiokommentárt készítettünk a DVD-hez. Vicces élmény volt. De az ennél is fontosabb, hogy ezen a forgatáson ismerkedtem meg James Cameronnal. Én voltam a produkciós menedzser, ő pedig a díszlettervező. Itt ígértük meg egymásnak: ha megrendezi az első saját filmjét, én leszek a producere. És akkor nekiálltunk a Terminátornak. Nem gondoltuk, hogy ekkora siker lesz.
Sőt, ma már önálló franchise. Mit gondol az újabb filmekről?
- Tény, Jimmel ketten találtuk ki és írtuk meg a Terminator-történetet, de a „teremtményünk” már nincs a mi kezünkben. Ez nagyon furcsa érzés. Nem is kommentálom, hogy az utolsó rész miért bukott ekkorát.
Nemrég újra mozikba került Magyarországon A bolygó neve: Halál. Méghozzá a rendezői verzió.
- Ez fantasztikus! Annak idején ennél a filmnél és a Terminator második részénél szerződésben kikötötték, milyen hosszúak lehetnek a filmek. Ez kényszer volt. Jim azóta mindig törölteti ezeket a kitételeket. Így lehetett a Titanic és az Avatar szokatlanul hosszú.
Amikor a „bolygó” kapcsán nyilatkozott 1986-ban, azt mondta, a mozi a film tökéletes formája. Ma viszont már főleg tévésorozatokban utazik.
- Továbbra is ezt vallom. Az utóbbi húsz évben megváltozott a tévé. Ma már modern dramaturgiát lehet, sőt kell alkalmazni az ódivatú fekete-fehér és lineáris történetvezetések helyett. Mostanában elsősorban sorozatokban lehet karakteralapú filmeket készíteni. Ezt az otthoni felvevőkészülékeknek köszönhetjük, a sokféle internetes filmnézési lehetőségnek: ha a néző kihagy néhány részt, fel tud zárkózni. Nem kell már olyan szériákban gondolkodni, melyekbe azért lehet bármikor bekapcsolódni, mert ciklikusan mindig ugyanaz történik.
Árulja el, honnan tudta, hogy az egész világot letarolja a zombikkal?
- A zombikban az az igazán érdekes, hogy nem szexik, szemben mondjuk a vámpírokkal. Viszont tökéletesen alkalmasak arra, hogy a különböző félelmeinket megtestesítsék. A popkultúrában és filmtörténetben számos oka volt az élőhalottak felbukkanásának, de az ok mindig valamilyen globális összeomlás volt: egy vírus, gazdasági okok, esetleg háború vagy természeti csapás. A zombik megjelenése az embereket is megváltoztatja, teljesen más morális elveket kezdenek el vallani. A nézők pedig bele tudják magukat képzelni ebbe a világba. Elgondolkoznak rajta, hogy ők mit tennének, ha hasonló helyzetbe kerülnének. Mi lenne velük, ha a világ egyszer csak egy gigantikus káosszá formálódna?
|
A The Walking Dead 6. évadában is lőttek a nyugalomnak IMDB |
A The Walking Dead alapja egy képregény. Hatással volt önökre esetleg más előzmény? Mondjuk George A. Romero zombiuniverzuma?
- Robert Kirkman, a képregény alkotója, aki a sorozat cselekményében is részt vesz, saját világot teremtett, melynek megvannak a maga szabályai. Romero persze megkerülhetetlen. Aki valaha leírta életében azt a szót, hogy zombi, és azt állítja, hogy nem hatott rá Az élőhalottak éjszakája, az hazudik. Az a film 1968-ban, amikor bemutatták, jóval megelőzte a korát. Mind a félelemkeltés, mind a társadalomkritika terén. Akkoriban nagyon merész húzás volt fekete bőrű színésznek főszerepet adni. A Romero iránti tiszteletből feljegyeztük a saját szabálykönyvünkbe: a mi zombijaink nem lehetnek gyorsabbak, mint az övéi.
Mi szólt amellett, hogy az előzmények bemutatására elindítsák a Fear of the Walking Deadet?
- Teljesen új nézőpontot és stílust kerestünk, hogy bemutassuk: mi történik négy héttel azelőtt, hogy a földön elterjednek a zombik.
Egyszer azt nyilatkozta, amikor arról kérdezték, hogy hány évad van ebben a produkcióban, hogy a The Walking Dead egyszer majd meg fogja dönteni a Simpson család rekordját. A Simpsonék most tartanak a huszonnyolcadik évadnál.
- Nyilván tréfáltam. Minden egyes sorozatnak megvan a maga természetes élettartalma. Amennyiben nem akarod lecserélni a teljes gárdát, a sorozat addig tud élni, míg az alkotói és a színészek szeretnék.
Fear of the Walking Dead 2/1.
AMC, 22.00