A meghívó alapján azt gondolhatta a Magyarországon nem oktalanul gyanakvó ember, hogy a Péchy Blanka által alapított Kazinczy-versenyre is rátelepedett a politika. A rendezvény fővédnökségét ugyanis Kövér László, az Országgyűlés elnöke vállalta magára, a megnyitó beszédet pedig Gulyás Gergely, a Fidesz helyettes frakcióvezetője mondta.
Csalódtunk, mondhatni kellemesen, mert a középiskolások Szép Magyar Beszéd Versenyére nem tolakodott oda a politika. Gulyás Gergely szavaiban az utalás szintjén sem volt jelen oda nem illő gondolat, a helyettes frakcióvezető felkészült volt és szépen beszélt. De jó volna, ha ez a manír nélküli mívesség beköltözhetne az országházba. Lehet, hogy legközelebb a győri Kazinczy gimnáziumból a parlamentbe kellene vinni ezt a rendezvényt?
Az idén már 51 éves a helyes megszólalásra, a pontos önkifejezésre tanító verseny. Elindítója Péchy Blanka, az egyik legszebben beszélő színésznő írta: „A nyelveket népek szelleme műveli ki." Ennek a gondolatnak a jegyében száznegyven, Magyarországon és a határainkon kívül tanuló gimnazista, szakközépiskolás valamint szakiskolás került a győri döntőbe, ahol írásbeli feladatot oldottak meg, szabadon választott, majd kötelezően előadandó szöveget olvastak fel.
Megnéztük, kinek az írásaiból választottak a diákok és a felkészítő tanárok. Kit szeret, kit ismer ez a korosztály a magyar irodalomból, kinek a szövegét tartja közel állónak önmagához. A diákoknak a 20. és a 21. századi magyar esszék közül kellett választani. Népszerűek voltak a klasszikusok művei, a versengő fiatalok – vagy felkészítőik – a pátoszt részesítették előnybe. A humor, a groteszk iránt kisebb volt az érdeklődés, de azért ezekből a játékosabb alkotásokból sem volt feltűnő hiány.
Mondtak szövegeket – a teljesség igénye nélkül - Lackfi Jánostól, Borbély Szilárdtól, Nádasdy Ádámtól, Ördögh Szilvesztertől, Hankiss Elemértől, Mészöly Miklóstól, Pilinszky Jánostól, Faludy Györgytől, Déry Tibortól, sokan Nemes Nagy Ágnes életművéből emelték ki a nekik tetsző esszéket. A népies vonulatot Nagy László, Csoóri Sándor, Nagy Gáspár írásai képviselte.
A nyelvtudományos értekezések szerzői pedig főleg Grétsy László, Bencédy József, Bodor Pál, Ruffy Péter, Korzenszky Richard és Fischer Sándor voltak. A klasszikusok közül többen Kosztolányi Dezső és Babits Mihály gondolatait tolmácsolták. Egy Wass Albert szöveget találtunk, a határainkon túl élők művei közül – mások mellett - Gál Sándor és Sütő András sorai bizonyultak közkedveltnek.
A kötelező szöveget az idén Korzenszky Richárdtól, a tihanyi bencés apátság perjelétől idézték.
- Nincs olyan mérőeszköz – írja ebben, az emberibb világról szóló esszéjében Korzenszky Richárd –, amely megmutatná, hol kezdődik az igaz emberség, de azt mindenki tudja, leginkább érzi, hogy hol ér véget. Amikor valaki megpróbál elrejtőzni a szavak mögé, amikor nem meri önmagát adni, akkor labirintussá válik körülötte a világ. Ha nem lehet hinni a kimondott szónak, szétesnek a családok, barátságok, szétesik a társadalom.
Meghallgattuk a tanulókat, akik sorra kerülésük előtt húsz perccel kapták meg a szöveget. Az értő tolmácsolás nem okozott gondot nekik, voltak akik kissé mesélő stílusban olvasták fel, mások remek ritmusban, a lényeget kiemelve, pontos hangsúlyokkal osztották meg a leírt gondolatokat.
A gimnazistákat bírálók között ott látjuk a mozgalom egyik elindítóját, Wacha Imre docenst, Balázs Géza nyelvészt, egyetemi tanárt és Szakonyi Károly írót, a szakiskolások zsűrijében – mások mellett - Juhász Judit, Kerekes Barnabás, s Kováts Dániel is értékeli a tanulókat.
A Kazinczy-díjat az idén Korbuly Péter hírolvasó, bemondó, Lukács Sándor színész, költő és egy pécsi tanár, Minárik Tamás kapta.
A győri Kazinczy gimnáziumban a verseny idején Kovács Tibor István- nagyközönség által is látogatható – kézfotóinak kiállítását nyitották meg.
