A csapat: D. Tóth Kriszta, az UNICEF hazai nagykövete, Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő, Kádár Annamária mesepszichológus, Magyarósi Éva animációs szakember, Ruff Orsolya a Könyvesblogtól, Méth Barbara, a Bookline márkaigazgatója, Winkler Róbert újságíró, valamint a budapesti Óbudai Nagy László Általános Iskola és a Zalaegerszegi Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola. A művek – amelyek lehetnek hazaiak, külföldiek, régiek, újak, drágák vagy nem annyira drágák, vagyis semmilyen irányban nincs határ – büszkén viselhetik a Szívünk rajta feliratú virtuális matricát.
De mik a jó meséskönyv ismérvei? Melyek voltak kiválasztás szempontjai? – kérdeztük a döntnököket.
A mesepszichológus egyik fő szempontja az, hogy mennyire felel meg a könyv a gyermek életkori sajátosságainak, a célcsoportként kiválasztott gyermek sajátos igényeinek, szükségleteinek. Kádár Annamária szerint a kiindulási alap az, hogy a szerző ismerje a gyermeki gondolkodás sajátosságait, érzelmi szükségleteit.
Egy jó gyermekkönyv nem didaktikus, nem kioktató, nem fogalmaz meg direkt módon tanulságot, érzelmileg is bevonja a gyermeket, a kép és szöveg aránya megfelelő és mindkettő a minőséget képviseli, beszélgetésre inspirálja a szülőt és gyermeket. Úgy látja: az egyperces esti meséket tartalmazó könyvek, kilúgozva, megrövidítve tálalják fel a meséket, az ilyen „instant mese” olyan, mintha egy pohár nemes bort egy hajtásra felhörpintenénk, vagy egy klasszikus zeneszámot felgyorsítva hallgatnánk.
Ami a vizualitást illeti, Magyarósi Éva szerint a jó mesekönyv-illusztráció nem próbálja meg egy az egyben leképezni a szöveget, ellenkezőleg: többletinformációkkal szolgál. A jó érzékű illusztrátor mindig kellő humorral, szellemmel kezeli a rá bízott témát – jegyezte meg, hozzátéve, hogy különösen kedveli az interaktív (nyitogatós-csukogatós-hajtogatós) megoldásokat. És bár tisztában van vele, hogy a digitális grafika korát éljük, ő kitart amellett, hogy az igazán jól sikerült mesekönyvek egyedi kézi rajzokkal készülnek.
A matricával megjelölt könyvek listája folyamatosan bővül, hétfőn például ezek kerültek rá: a Mesél kategóriában: Julia Donaldson–Axel Scheffer: A legcsinosabb óriás (Pozsonyi Pagony), Gál László–Hitka Viktória: Zinka és Simafül varázslatos kalandjai (Bookline), K. László Szilvia: Marci és a galibák – Kékmanó, a főnyeremény 1. (Könyvmolyképző), Méhes György: Szikra Ferkó (Ulpius), Michael Ende: Momo (Móra), Timo Parvela–Virpi Talvitie: Miú Vau (Kolibri), Vajda Éva: Szása, a szibériai kistigris (Móra). Segít neki kategória: Vadadi Adrienn: Leszel a barátom? – Ovis Mesék (Pozsonyi Pagony), Segít neked kategória: Bruno Bettelheim: Az elég jó szülő – Könyv a gyermeknevelésről (Park).
A lista megnézhető a www.szívünkrajta.hu oldalon.
Ne kipipálandó feladat legyen!
A mese csak akkor éri el jótékony hatását, ha a gyermekhez csonkítatlan változatban jut el, minden elemének fontos szerepe van: a megváltoztatással, rövidítéssel épp a lényegi mondanivaló sikkad el. Az egyik legfájdalmasabb érzés, amit egy gyermek megélhet, hogy nincs idő rá, lerázzák, csak kötelességből figyelnek rá. Semmi értelme mesét olvasni, ha ez is csupán egy a sok kipipálandó feladat közül.
A mesemondó szülő is lelassítja, lecsendesíti a külső világot, és egy olyan teret alkot, amelyben a mesélő és mesehallgató a közösen átélt élmény során eggyé válik. Ez a szülő-gyermek kapcsolat egyik fontos pillére, az erre fordított idő a későbbiekben sokszorosan megtérül, hiszen ez lesz az alapja a későbbi bizalmas szülő-gyermek beszélgetéseknek is – vallja Kádár Annamária.