– Ha csak az Airbnb-re koncentrálunk, milyen érvek szólnak mellette és ellene?
– Nem újdonság, hogy lakásokat adnak ki magánszemélyek turistáknak, már az internet előtt is szálltak meg turisták apartmanokban. Teljesen érthető, ha egy család hotel helyett ezt a megoldást választja: olcsóbb, maguknak főzhetnek, stb. A bécsiek pedig kereshetnek egy kis pénzt. Viszont ha egy lakást egész évben turistáknak adnak ki, akkor azzal elveszik valaki elől annak a lehetőségét, hogy Bécsben lakjon. A másik nagy probléma, hogy a lakásukat ilyen platformokon keresztül kiadóknál is el kell érni, hogy a szabályokat betartsák és az adókat befizessék. Nagyon nehéz adminisztrálni ezt az új gazdasági szegmenst, mert mindenféle engedély nélkül bárki kiadhat szobát. 6000-nél több ilyen szállás van Bécsben – túlnyomórészt Airbnb –, nem állhatunk ott minden bőrönd mellett.
– Lehetséges egyáltalán az adminisztráció?
– Ha az ilyen platformok egyetlen célja az adóelkerülés, akkor ez nem innováció. A bécsi önkormányzatban úgy gondoljuk, sok szállásadó nem ismeri a szabályokat, ezért információs kampányba kezdtünk. Először mindenki számára világossá tesszük, milyen szabályokat kell betartani, és ha valaki ezután sem tartja be, akkor büntetést kell fizetnie.
Visszatérve az adminisztrációra, kikértük a platformoktól a szállásadók adatait. Ha megvannak az adatok, nem nehéz ellenőrizni, hogy mondjuk valaki befizette-e a kiadott szoba után a városi adót. Volt platform, ami kiadta az adatokat, volt amelyik személyiségi jogokra hivatkozva nem. Ezek nélkül az adatok nélkül valóban nagyon nehéz az adminisztráció és az adófizetés kikényszerítése. Márpedig ugyanebben a szektorban a hotelek befizetik az adókat.
– San Francisco, Barcelona, Berlin, Amszterdam. Csak néhány város, ahol igyekeznek korlátozni az Airbnb-t. Bécsben miért állnak máshogy a kérdéshez?
– Berlinben olyan törvényt hoztak, amely alapján tilos lakást kiadni turistáknak. Úgy tudom, ott jóval több Airbnb-lakás van, mint Bécsben, ami jól mutatja a tiltás eredményességét. Amszterdam szerződést kötött az Airbnb-vel, a cég gyűjti be a városnak az adót, és legfeljebb 60 napra adható ki egy lakás turistáknak egy évben. Bécsben körülbelül 6000 Airbnb-n keresztül kivehető lakás van, a második legnagyobb ilyen platformon 700. Amíg csak ennyi lakásról van szó, addig nincs probléma. A szociális lakásokat törvény szerint nem lehet így kiadni, márpedig Bécsben ez hatalmas része a lakásállománynak. Sokkal kisebb nálunk a lakáspiac, mint más hasonló méretű városokban, ez nagyon fontos különbség a korábban emlegetett városokhoz képest is.
– A bécsi lakásállományhoz mérve mekkora szám ez a 6000?
– Bécsben körülbelül 800 ezer lakás van, a legnagyobb részük bérlakás, nagyon kis részük van magánkézben. A bécsiek 60 százaléka él szociális bérlakásban, ezek nagy része önkormányzati tulajdon, kisebb hányada önkormányzati támogatással is működő szövetkezetek által épített lakás.
– Tulajdonképpen az önkormányzat szabályozza a teljes lakáspiacot?
– Nem a teljes piacot, de nincs még egy európai város, ahol ilyen magas az önkormányzati lakástulajdon aránya, ennek köszönhetően a bécsi lakhatás még mindig megfizethető. De Bécs egy nagyon gyorsan növekvő város, az elmúlt 15 évben 300 ezerrel nőtt a lakosok száma, ezért nálunk is tapasztalható volt az utóbbi évek lakbérnövekedése.
– Mi változott az Airbnb megjelenésével?
– Az önkormányzatnál rögtön elkezdtünk ezzel foglalkozni, amint megjelent úgy két és fél éve. Akkoriban még ezer kiadó szoba, lakás sem volt. Mindenki csodálkozott, miért foglalkozunk ilyen aprósággal, mi meg azt mondtuk, hogy ha más városokban nőtt az ilyen szállások száma, akkor Bécsben is nőni fog. Konferenciákat szerveztünk, hotelesekkel egyeztettünk, az lebegett a szemünk előtt, hogy kialakítsuk az igazságos verseny feltételeit.
– A bécsiek nem háborogtak?
– Egyedi esetek kerültek elő, amiket a média is felkapott, hogy például Airbnbben megszállók szétvertek valamit. Az ilyenek miatt volt háborgás, de mondom, ezek egyedi esetek. A rendszer a város megszokott életén belül működik, nincs olyan problémánk, mint például Barcelonának, hogy teljes utcákat, városnegyedeket veszítenek el a városiak a turisták miatt. Azért is akarjuk most szabályozni a területet, hogy ennek a lehetősége se alakuljon ki. Addig nincs semmi baj, amíg az Airbnb nem konfrontálódik a bécsiek mindennapi életével.
– Budapesten érzékelhető egy olyan trend, hogy befektetők veszik át az irányítást az Airbnb-piacon, akik csak azért vesznek meg belvárosi lakásokat, hogy turistáknak adják ki azokat. Bécsben is elindult ez a folyamat?
– Magánszállásadóknál már régóta volt ilyen, az Airbnb megjelenése után nem vettünk észre ilyesmit. Hallottam, hogy ez sok városban probléma de Bécsben nem tudunk ilyen projektről.
– A másik gyakran emlegetett gond, hogy teljes negyedeket elveszítenek a városlakók a turizmus és a dzsentrifikáció miatt.
– Bécsben is vannak városrészek, amelyeket inkább a gazdagabbak és a turisták laknak, használnak, de más városokkal összehasonlítva ez sem jellemző. Ennek is a kiterjedt szociális bérlakás-rendszer az oka, ugyanis ezek a lakások minden kerületben ott vannak. Az Airbnbnek az a szlogenje, hogy „Élj úgy, mint egy helyi!" nem is érvényes ezért Bécsre, mert az így kiadott lakások általában ugyanott vannak, ahol a hotelek. A legtöbb bécsi a X. kerületben lakik, ahol szinte egyáltalán nincsenek Airbnb-lakások.
– A hagyományosan a turizmusból élők jól fogadták az Airbnb-t?
– Természetesen nem. Leültünk velük is és érthető álláspontot fogalmaztak meg: ha mi betartunk minden játékszabályt, akkor a velünk egy pályán játszók is tartsák be ugyanazokat.
