– Az előre megkonstruált körök egymással állandóan érintkezve fölismerhető szerkezetet rajzolnak ki, ahová becsábítom az olvasót, de nem biztos, hogy oda vezetem őket, ahová vágynak – hangzott el Nádas Péter Az élet sója című, új könyvének bemutatóján.
– Ez a könyv polgári fejlődésregény, amelyben nem emberi hősök fejlődnek, hanem a városok. Vagyis urbanizációs regény, amely azt járja körbe, hogy végül is miben áll az urbanizáció? – röviden így foglalta össze Az élet sója című könyvének cselekményét Nádas Péter a budapesti könyvfesztiválon, ahol a várakozásoknak megfelelően olyan hihetetlenül sokan voltak kíváncsiak az élő klasszikusra, hogy könyvbemutatóját a teátrumi nagyteremben rendezték meg. A nagyterem ülőhelyei megteltek, sokan álltak, összességében többen voltak ezen a rendezvényen, mint magán a fesztivál megnyitóján.
Az élet sója sorozat eredetileg a Litera irodalmi portálon jelent meg folytatásokban, darabonként kétflekkes írásokban. Ennek kapcsán Nádas Péter – aki Sárközy Bence, a Libri Kiadó vezetőjének és a kötetet illusztráló Forgách András írónak a társaságában ült színpadra – elmondta: újságíró korában megtanulta, hogy hogyan kell flekkre írni, megfogalmazása szerint „be tudtam magam állítani három-öt flekkre, és pontosan annyit írtam, amennyit kellett, azaz be tudtam magam állítani arra, hogy a dologból ne maradjon ki semmi, hogy a dolog benne legyen”.
Az urbanizációs fejlődésregény megalapozásáról szólva az író kifejtette: Németországban, ahol a városokat a második világháborúban porrá zúzták, egy megmaradt kistelepülésen járva az a drámai élménye támadt, hogy vissza lehet látni a középkorba, és világosan észlelhetők az urbanizációs fejlődés fázisai.
