galéria megtekintése

Mitikus és kultikus Nemzeti Múzeum

1 komment


Csordás Lajos

Varga Benedek, az Orvostörténeti Múzeum és Levéltár igazgatója lesz júliustól a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, miután Csorba László nyugdíjba vonul. A ­posztra egy tavalyi sikertelen forduló után megismételt pályázatot írtak ki, ezt nyerte meg. Eddigi munkahelyén olyan sikeres kiállításokkal bizonyított, mint például az erényöv történetét vagy a Görgey Artúr koponyasérülését bemutató tárlat.

Az orvostörténeti múzeum éléről miniszterelnök is kikerült már.

Ő vett fel. Nyolcvankilenc nyarán diplomáztam történelem–levéltár szakon és nyertem el a ­British Council kutatói ösztöndíját Londonba, de csak egy évvel később lehetett megkezdeni. Az orvostörténeti levéltárban volt egy üres állás. Így történt, hogy néhány hónapot még együtt dolgoztam Antall Józseffel, az akkori igazgatóval. Talán megtetszett neki, amikor kiderült, hogy ­Deák Ferenc politikai eszméi­ből írtam a szakdolgozatomat Szabad ­Györgynél, bár eredetileg középkorásznak készültem.

Angliában milyen tanulmányokkal foglalkozott?

 

Politikai eszmetörténettel. Először a XIX. századdal, majd a kora újkorral. És aztán ezt tanítottam a Károli Gáspár Egyetemen másodállásban több mint egy évtizedig.

Akkor nem igaz a szóbeszéd, hogy mostantól nem tudós igazgatója lesz a Nemzeti Múzeumnak.

Ez nehéz kérdés, mert a tudósnak az ember nem magát nevezi, hanem mások hívják annak. Kutató voltam, és talán vagyok még mindig én is. Talál tőlem publikációkat, néha még hivatkozni is szoktak rájuk. Az viszont igaz, hogy a munkám nagyobb része múzeumszervezéssel és múzeumépítéssel, kiállításrendezéssel telt.

Varga Benedek: Jöhet például a nomád népek tárlata
Varga Benedek: Jöhet például a nomád népek tárlata
Koncz György / Népszabadság

Miniszterelnöki ambíciói, gondolom, nincsenek, de tavaly például még a Nemzeti Múzeum igazgatói posztjára sem adott be pályázatot, csak miután újra meghirdették. Miért?

Mert nem akartam a barátommal, Csorba Lászlóval szemben indulni. Az idén más volt a helyzet, mert Csorba a kora miatt nem indulhatott. Miniszterelnöki ambí­cióim nyilván nincsenek. Huszonhat éve dolgozom itt a Semmelweis Múzeumban, és nem könnyű ennyi év után elmenni.

Elképzelhető, hogy lesz nemzeti erényöv-kiállítás?

Ez föl sem vetődött. Az erényöv egyébként nem létezett, és az a kiállítás, amire gondol, éppen azt mutatta meg, hogyan leplez le egy ilyen ­hiedelmet a muzeológia.

Ez lett az egyik legsikeresebb kiállításuk.

Ravasz játék volt. Választottunk egy pikáns tárgyat, s ezen keresztül mutattuk be a komoly tartalmi rétegeket, a metódust, ahogy a kutatás folyik, és a valóságot a hiedelem mögött.

Lehet ilyen pikáns dolgokkal előállni a Nemzeti Múzeumban?

Nem. A Nemzeti Múzeum a társadalom nagyon nagy része számára nem egyszerűen múzeum, hanem történelmi emlékhely. Mitikus és kultikus hely. Én ezt a fennköltséget nem akarom lerombolni. Viszont fontosnak tartom az új tudományos eredményeket ­beemelni a ­nemzeti emlékezet körébe és a makacsul élő történelmi hiedelmeket szembesíteni velük. A másik pedig, hogy szeretném bemutatni az itt virágzott kultúrákat nagy időszakos kiállításokkal úgy, hogy az a külföld érdeklődését is fölkeltse. Olyan nincs, hogy csak a viking hadjáratok legyenek fontosak a világ számára. A hun, magyar, avar hadjáratok pedig nem. Azok is éppen olyan fontosak, és ezt be kell tudnunk mutatni.

Tehát várható egy nagy kalandozás kori kiállítás?

Elképzelhető, mondjuk, egy nomád népekkel kapcsolatos tárlat.

És milyen témákat tervez még?

Türelmét kérem, nem akarom, hogy jövendő kollégáim az újságból értesüljenek ezekről először.

Mi a terve az állandó kiállítással? György Péter esztéta szerint elavult dolog.

Abban azért nagyon sok munka van. Nem gondolom jó ötletnek teljesen eltüntetni. Az iskolai csoportoknak például továbbra is fontos. De úgy érzem, hogy az időszaki kiállításoknak kicsit több tér kell. Egy nagyobb és két kisebb időszaki kiállítást folyamatosan be kell tudnunk mutatni.

Hogy látja a sok éve elnapolt fejlesztéseket, például a felszín alá tervezett látogatóközpontot? Kell?

Jó, ha minél több a közösségi tér a múzeumban. Őszintén szólva ezeknek a megvalósulásáról még nem tudok sokat. A kert helyreállítása és a parkolás megoldása viszont fontos lenne.

Erős konkurenciája lesz a ­Nemzeti Múzeumnak és minden múzeumnak a városligeti múzeumnegyed. Mit lehet tenni?

Ezt én nem tartom riasztónak. A verseny mindig jót tesz. A Nemzeti Múzeumnak vannak komoly versenyelőnyei. A jó közlekedési kapcsolatok például vagy a körülötte lévő egyetemek és a kultikus mivolta, amit már említettem. De össze kell magunkat szedni, mert az alatt kell újrapozícionálnia magát a Nemzeti Múzeumnak, amíg a múzeumnegyed elkészül. De hogy világos legyen, nem akarunk bulvármúzeumot csupa népszerű témával, hanem tematizálni szeretnénk a történelemről folyó közbeszédet.

Van önben ambíció arra, hogy versenyre keljen a Baán László-féle sikertörténettel, amit a Szépművészetivel elért?

Eszemben sincs. Egész más a súlyunk és a két múzeum feladata is. A magyar múzeumok általában nem versengenek egymással, hanem együttműködnek. Ez az egyik oka a magyar múzeumügy évtizedes sikeres fejlődésének.

Lesznek olyan sorok a Nemzeti Múzeum előtt, mint amilyenek a Szépművészeti előtt szoktak állni?

Remélem, de ehhez jó pár év kell.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.