Az Ida az Egyesült Államokban idén a második legnagyobb bevételt hozó nem angol nyelvű film volt, és az európai országokban is rekordokat döntöget – hazánkban is sikerrel megy a artmozikban. Témája sem „unalmas": Anna, a katolikus apáca története, aki megtudja, hogy valódi neve Ida és zsidó származású, a családja meg elpusztult a holokauszt alatt. Most pedig a Rigában megrendezett 27. Európai Filmdíj gáláján besöpörte az összes fontos elismerést: a legjobb film, rendező, forgatókönyv elismerése mellett a közönségdíjat is megkapta.

Pawlikowski 2001-ben Rómában. Az Ida világszenzáció Max Rossi / MTI

Az európai film különösen erős évet tudhat maga mögött, így nem volt igazán nagy favorit a jelöltek között. Pawlikowski mozija persze a lehetséges nyertesek között szerepelt mindig is, de mivel az Andrej Zvjaginycev rendezte Leviatán a kritikusok szerint sok helyen nem hivatalosan már elnyerte a „év filmje" elismerést és jelölt volt az összes fontos kategóriában, nem volt egyértelmű a díjeső. Arról nem is beszélve, hogy a világ legfontosabb filmes versenyét, a cannes-i fesztivált megnyerő, Nure Bilge Ceylan rendezte Téli álom is ott volt a lehetséges befutók között. De ha már esélyekre hegyeztük ki: a svéd Ruben Östlund Lavina című drámája is erős alkotás volt. Ha pedig ezek után leírjuk, hogy az utóbbi művek egyetlen díjat sem kaptak Rigában, a lengyel diadal igencsak egyoldalúnak tűnik.

Legalább a színész-elismerésekben mutatkozott egy kis diverzitás: a legjobb férfia alakítás a brit Timothy Spallé lett, a legjobb színésznőnek járó díjat a francia Marion Cotillard kapta, előbbi a Mr. Turner című Mike Leigh-film, utóbbi pedig a Két nap, egy éjszaka című Dardenne-alkotás főszerepéért. Cotillard nem jött el átvenni az elismerést, előbbi viszont az est hőse lett: a ceremónia utáni sajtóbeszélgetésen lelkesen beszélt arról, hogy milyen is a világ egyik legfontosabb festőjét alakítani a világ egyik legfontosabb filmrendezőjének művében.

Az életműdíjat a francia Agnés Varda, a Cléo 5-től 7-ig, a Boldogság vagy a Teremtmények alkotója kapta. Ez európai filmművészetért tett erőfeszítéseiért kapott díjat Steve McQueen, az Éhség, a Shame – A szégyentelen, és a legjobb film Oscar-díjával kitüntetett 12 év rabszolgaság rendezője, aki elismerését Jean Vigonak ajánlotta. Nagy fordulat ez, hiszen első mozija, az Éhség még csak az év felfedezettje volt, de éppen elég ahhoz, hogy most már csak a nyugati sajtónak legyen hajlandó nyilatkozni.

Az év európai felfedezettje idén, azaz a Prix FIPRESCI díjat az ukrán A Törzs kapta, amely néma tinédzserekről szól és mivel a párbeszédeket nem feliratozták, az év egyik legkülönlegesebb mozgóképes vállalkozásáról beszélhetünk.

Magyar film egyedül a kisfilmes mezőnyben volt érintett, a Szabó Simon rendezte A fal, de az elismerést a The Chicken című német-horvát etűd kapta.

A legjobb dokumentumfilm a befektetési bankárokról szóló osztrák-német Der Banker: Master of the Universe lett, a legjobb animációs film díját az olasz The Art of Happiness kapta. Az olaszok nyerték a legjobb vígjáték díját is a Ne aggódj, a maffia csak nyáron öl című filmmel.