„Az a megtiszteltetés – nyilatkozta –, hogy a magyar pavilon az expó területén maradhat, kizárólag ahhoz a sikerhez fogható, amely a Makovecz Imre által a sevillai világkiállításra tervezett pavilont érte." Az eddig rendelkezésre álló információk szerint az olasz szervezők mind­össze öt országot kerestek meg hasonló célból.

Ez érdekes happy end az épület fordulatos történetében, amely azzal kezdődött, hogy nem ez a pavilonterv nyert a hazai ötletpályázaton, s a kormánybiztos személyes döntéssel emelte ki megvalósításra Sárkány Sándor második helyezett tervét, amelyet a köznyelv csak Sámándobként emlegetett a két végén látható hatalmas, kerek épületelemek miatt.

Fotó: Palugyai István / Népszabadság

Az Életkert fantázianevű pavilon a megvalósulásig sokat változott a tervhez képest. Végül is azonban egyedi alakjával figyelmet keltett, s az olasz sajtó több alkalommal is a legszebb vagy a legérdekesebb épületek közé sorolta.

A világkiállítás zárása után a pavilon olasz kivitelezője, a ­Redaelli Costruzioni S.p.A. a lefoglalását kezdeményezte az általa követelt tartozások kifizetése érdekében, melyeket a magyar fél vitatott. A milánói bíróság december 14-én érvénytelenítette a cég kezdeményezését.

Az épületet a tervek szerint május végéig kellett volna lebontani, s ezután Karcagon állították volna fel újra a magyar történelem sztyeppei lovas hagyományai­nak bemutatására. Most ennek 1,15 milliárd forintos költségét megtakaríthatjuk, ha az olaszok kérésére a pavilont a magyar állam díjmentesen átadja az olasz félnek. A kérdésben a kormány dönt Szőcs Géza előterjesztése alapján.