MGP: Árvácska
A Karinthy Színházban Vidovszky György színre alkalmazásában - rendezésében Drészer Mónika, Fehér Csilla, Hasenfratz Júlia, Herédi Dorottya, Holló Ágota, Kámán Orsolya, Könczei Anna, Lengyel Eleonóra, Márton Emese Fruzsina, Mázló Tímea, Molnár Klaudia, Nyisalovits Zsuzsa, Sipos Viktória, Szabó Andrea, Varga Lilla gyöngysorral nyakában, könyékig érő, hosszú fehér kesztyűvel, Gadus Erika nagyestélyijében a Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola leánynövendékei , frakkban, szmokingban Bene-Urai Arnold, Bognár Dániel, Bognár László, Inoka Péter, Kenderes Csaba, Márton Gábor, Molnár Tamás a fiúnövendékek megtestesítik, énekelik Móricz Zsigmond zsoltárokra szakaszolt dramatizálását.
Regényben nyomorrészletezéssel: „hátulról a tanya megül előre szűrődik a hetedik gyerek, a pucér, az állami, mert a jó édesanya csirkék és malacok mellett még egy állami gyereket is tart a maga hasznára, akiért havonta nyolc pengőt fizet neki az állam, és tavasszal meg ősszel egy-egy inget, egy pár harisnyát, egy zubbonyt, télire nagykendőt, jó erőset, gyapjúból, és egy pár gyerekbakancsot is ad." Dickensi nyomorgatása az Állami Csörének. A kolduspénzért legelésre, nevelésre, szolgálatra pénzért kiadott Árvácskának melodramatikus történetét átlengi a szociográfia és az író emberi melege, aki 1937-ben a Ferenc József hídon megismerkedett az öngyilkosságra készülő Litkey Erzsébettel (1916- 1971), Csibe névvel (színdarabban) Árvácskaként (folytatásokban regényalakként a Kelet Népe 1940-es évfolyamában). Az író felkarolta a 37 évvel fiatalabb lelencet. Nemcsak leányaként szerette. Örökbe fogadta Móricz Erzsébet anyakönyvelt néven. Élettörténetéből Móricz 28 novellát írt, megírta a Belvárosi Színháznak a Csibe színdarabot, a színház elriadt bemutatásától, elveszettnek hitték a kéziratot, előbukkanása után Kazimir Károly színre vitte Esztergályos Cecília címszereplésével. Csibe vezette Móricz leányfalusi háztartását, dolgozott a Kelet Népe szerkesztőségében, majd az író halála után Móricz Zsigmond Könyvesboltot nyitott, kiadóként is próbálkozott megélni, trafikengedélyt váltott ki, antikváriumi dolgozóként ment nyugdíjba 52 évesen.
Megjelenésekor az Árvácska bukás. Álszemérmesen félrefordítja tekintetét a közvélemény. Eltekint és félreinformál az idős író és fiatal kedvese kapcsolatától.
Idővel megtisztul a mű a reáragadt, körbesuttogott pletykától. Az illetlen, de szenvedélyes kapcsolattól, valamint azon értékektől, amiket a fogadott, viharokat megélt süldő-árva ihlető forrásként juttatott a nagy íróhoz.
Vidovszky György egyik legsikerültebb színrevitele a dramatizált Móricz-regény. Letisztítja korabeliségétől. Megfosztja szociológiai hitelességétől. Zoológiai környezetét velencei karnevál maszkokra cseréli. Anekdotikus
elemeit elemeli. Árvácska szüzességének elvételét férfi-női cipők elcserélésének
erőszakos némajátékává változtatja Gyevi-Bíró Eszter leleményes, de nem tolakodó koreográfiája szerint. A zsoltárokra szakaszolt regényt Pap Gábor népdal- és egyházi zene-feldolgozásai kísérik élő muzsikaként.
Ha nem akadályozna meg a kritikai etikett, miszerint félig tűrt előadással nem illik egybevetni valamely produkciót, összevethető volna a Nemzeti Úri murija, ahol ugyancsak népviselet helyett néptáncos jelmezekbe ruházott szereplők adják elő a zenés népszínművé átalakított művet. A gimnáziumi játszók amatőrök, a Nemzeti előadásának résztvevői dilettáns szinten üzemelnek.
Az Árvácskában sikerült megtisztítani a színpadi elbeszélést múlt-idejűségétől. Az érettségi bált idéző estélyi öltözékek a figyelmet az emberi kegyetlenségre, részvétlenségre, ridegségre terelik. Azt hangsúlyozzák, amit nem csak a kegyetlen viszonyok, hanem az emberi önzés kitermel.
Nyomatékot ad a szenvedésekre siketek között Árvácska egyik megfelelője, aki erőteljes jeleléssel igyekszik fájdalmait megértetni a hallássérült emberiséggel.