Merénylet az épített környezet ellen

Kévés György Kossuth-, Ybl- és Prima Primissima díjas építész szerint a törvényben foglalt rendelkezés jókora merénylet épített környezetünk ellen. – Egy olyan országban, ahol ilyen alacsony nívójú a közízlés, a tárgyi kultúra, semmiképpen nem szabadna megengedni efféle szabadosságot – mondta lapunknak. – A magyar építészet az 1920-as évek óta zuhanórepülésben van, és most elérte a becsapódási pontot.

Kévés szerint a civilizált világban sok eltérő megoldás létezik, de olyanról nem hallott, hogy csupán egy bejelentésen múljon, ki, mit, milyet épít. – Mostantól az is mindegy, hogy a polgár kire bízza a tervezést, a sarki fűszeres is rajzolhat neki házat – jegyezte meg, hozzátéve: eddig, ha egy építész nem tartotta megvalósíthatónak a megrendelő elképzeléseit, nyugodtan mondhatta, hogy a hatóság úgysem fogja jóváhagyni a tervet. Ezzel sok szörnyűséget sikerült megelőzni. Kévés György mélységesen egyetért azzal, hogy túlságosan hosszú volt az a 60 nap, amennyi a hatóságnak a tervek elbírálására rendelkezésére állt – még az agyonbürokratizált szocializmusban is egy hónap alatt döntenie kellett! –, ez joggal irritálta az érintetteket, de sokkal jobban jártunk volna, ha a kormány a határidők lerövidítésére tesz erőfeszítéseket, ahelyett hogy szabadjára engedi az építtetőket.

Kévés György

Az általunk megkérdezett építéshatósági szakemberek szerint azért nem egészen úgy igaz, hogy most már bárki azt építhet, amit akar, mert az új lakóházakra 300 négyzetméter alatt nem kell építési engedély. A bejelentési kötelezettség nem szűnt meg. Ahhoz pedig tervek kellenek, ráadásul a korábbinál nagyobb léptékű: 1:200-as helyszínrajz és 1:200-as utcaképet is ábrázoló terv. Ennek figyelembe kell vennie a helyi építési szabályzat rendelkezései közül az építési telek megengedett beépíthetőségét, építménymagasságát vagy beépítési magasságát, a szabályozási vonalát és a beépítési módját vagy építési helyét.

Az is igaz viszont, hogy az összes többi – mint például a tetőforma, tetőhajlásszög, anyaghasználat, homlokzatképzés, lakásszám és más helyi előírások – figyelembevételére nem kötelez a törvény. És ezzel vissza lehet élni.

Az is gondot fog okozni, hogy a hatóságoknál dolgozók számára nem világos, a bejelentés átvételét követően a hivatal milyen formában fogadja el. Ha pedig megfelelő a terv, milyen módon utasíthatja el.

Az új eljárási rend alkalmazására most gyorstanfolyamokat szerveznek. Volt olyan hatóság, amely az építkezők türelmét kérte, amíg nem tisztázódik az új rend.

Az elhibázott törvénymódosításon nyilvánvalóan változtatni kell, és a kamara ebben továbbra is kész a segítségnyújtásra. Szerettük volna, ha a kamara elnöke lapunknak árnyaltabban is kifejti a törvénnyel kapcsolatos véleményét, de többször is hasztalan próbálkoztunk.