galéria megtekintése

Őrült elképzelések az OSZK sorsáról

Az írás a Népszabadság
2015. 02. 21. számában
jelent meg.

Csordás Lajos
Népszabadság

Nincs hiány ötletekből, hová költözzön az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a budai Várból, miközben arról sincs még döntés, hogy a nemzeti könyvtárnak feltétlen el kell-e hagynia a Várat. A könyvtár problémáira nem ez az egyetlen megoldás. Viszont nyilvánvaló, hogy az új várprogramnak útjában van.

– A költözésről nem tudok önöknek mit mondani, ne is kérdezzenek – fogad bennünket Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Pedig azért jöttünk, hogy elsősorban erről kérdezzük, hiszen tavaly nyáron a „kettős költözés” (a digitális térbe költözés és a fizikai költözés) egyszerre megvalósítandó programjával nevezték ki vezetővé. Elég biztosan nyilatkozott arról, hogy a könyvtár távozik a Várból, és ennek módjáról 2016 végére konkrét terveket is kidolgoznak a budavári fejlesztéseket előkészítő Hauszmann Bizottságban.

A várbeli raktárak már megteltek
A várbeli raktárak már megteltek
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Arról, hogy az OSZK-nak el kell hagynia a Budavári Palotát, az utóbbi években csak azt olvastuk, hogy ez az egyetlen lehetséges megoldás a könyvtár gondjainak felszámolására. Csökken az olvasószám, tele a raktár, elavult a könyvtár informatikai és műszaki rendszere. Hovatovább nem tudja ellátni nemzeti könyvtári feladatait.

 

– Eldőlt, hogy költöznek-e?

– Nem dőlt el.

– De azért önnek nyilván van véleménye. Akkor lenne boldogabb, ha mennének a Várból, vagy ha maradnának?

– Nem a helyszínről van szó, hanem arról, hogy megvalósulnak-e azok a könyvtári fejlesztések, amelyek most már halaszthatatlanok. A költözés nem könyvtárszakmai kérdés.

– Megvalósíthatók ezek a fejlesztések a jelenlegi helyszínen, a Várban?

– Akár itt is megvalósíthatók.

– A korábbi nyilatkozataiban ez fel sem merült. A fejlesztések mindig összekapcsolódtak a költözéssel.

– Az eltelt hat hónapos munka tapasztalata, hogy könyvtárszakmai szempontból a fejlesztések a legfontosabbak, nem a költözés. Minél előbb ki kell kerülnünk ebből a csapdából, hiszen nem várható, hogy bárki is újabb milliókat, milliárdokat költsön egy hamarosan lebontandó kulturális intézményre. Ugyanakkor, ahogy látjuk, öt-tíz éven belül nem lesz költözés. A könyvtárnak pedig működnie kell, országos feladatai vannak.

Poprády Géza, az OSZK egykori főigazgatója a kilencvenes években még az egyetlen megoldásnak azt látta a helyhiány megszüntetésére, ha a Vár területén épül új, föld alatti raktár. Az első Orbán-kormány idején, Monok István főigazgatósága alatt a terveket is kidolgozták egy új, várbeli mélyraktár építésére, sőt a területen már a régészeti feltárásokat is megkezdték, amikor 2001-ben váratlanul leállították a munkát azzal, hogy nincs rá fedezet, majd visszatérnek rá 2003-ban. Aztán kormányváltás történt, a főigazgató még egy ideig megpróbálta napirenden tartani az ügyet, s úgy tűnt, 2004-ben talán lehet valami a tervekből.

De nem lett. Közben a raktárak 2002 táján megteltek, külső raktárt kellett igénybe venni. Majd 2006-ban Monok István váratlan ötlettel állt elő: nem a raktárépítésről beszélt, hanem arról, hogy eredeti, Hauszmann tervezte formájában rekonstruálnák a díszudvari homlokzat erkélye mögötti nagytermet. Költözésről ekkor még nem volt szó, de 2008-ban már felvetődött, hogy a könyvtár esetleg elhagyná a Várat, és a Wallis ingatlanberuházásának részeként a Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre, az egykori nagyvásártelep helyén épülne meg az új könyvtárépület.

A kötetek azért felkerülnek a világhálóra

A főigazgató által fontosnak tartott, elodázhatatlan fejlesztések kulcsszava a digitalizáció, mely több téren is zajlik. Először is jelenti a katalógusok, másrészt a gyűjtemény digitalizációját és a digitális formában keletkező művek, folyóiratok gyűjtését. Azt szeretnék elérni, hogy a katalógus kereshető, a dokumentum kikérhető legyen az interneten is. Folyamatosan töltik fel a Magyar Digitális Könyvtárt, a Magyar Elektronikus Könyvtárt, az Elektromos Periodika Adatbázist, a Digitális Képarchívumot, de online olvasható a könyvtár harmincöt Corvinája is.

Október végétől próbaüzemet indítottak az Eldorádóból (Elektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és Dokumentumtára), amelyen keresztül digitális formában is rendelhetők lesznek az ingyenesen le nem tölthető, itt őrzött dokumentumok, persze jogdíj ellenében. A rendszer a tesztüzem után, a tavasszal mutatkozik be. És saját szemünkkel láthatjuk a digitalizációt is.

A raktárakat körülvevő alsó palotaszárny egyik szobájában dolgoznak a Magyar Elektronikus Könyvtár feltelepítésén nyolc-tíz munkatárssal, köztük közmunkásokkal. Valóban nem nagyon korszerű gépeken, meglepően egyszerű lapszkennereket használva. De van másik két digitalizáló-műhely is, ahol nagyobb teljesítményű gépekkel, Zeutschel planetáris szkennerekkel és lapozószkennerekkel folyik a munka. Teendő van bőven, körülbelül 600 millió oldalt kell lemásolni.

Ebben egy helyen lehetett volna megoldani a raktározást és a könyvtári szolgáltatást kilencven évre elegendő tárhellyel. A beruházás harmincmilliárd forintba került volna. Az ingatlanfejlesztés elmaradásával azonban 2011 táján ez a terv is lekerült a napirendről. Az utóbbi években aztán megint sok érdekes elképzelés született a könyvtár új helyszínéről. Előveszünk egy az interneten fellehető brosúrát, amely az eddigi terveket foglalja össze, és megpróbáljuk megtudni róla a főigazgató véleményét.

Találunk benne például egy egészen őrültségnek tűnő elképzelést 2014-ből. Ez a könyvtár kiszolgálóegységét a Mammut melletti Millenáris park akkor még álló egyik Ganz-épületébe képzelte, a raktárépületet pedig Szombathelyre (!). Ez a terv szélsőségesen tükrözi azt a jelenlegi elképzelést, hogy a jövő OSZK-jában nem feltétlenül kell egy helyszínen lenni a teljes gyűjteménynek és a kisebb helyen is elférő olvasótermi kiszolgálásnak.

Az elhelyezési tervek között szerepelt a kőbányai sörgyár is. A X. kerületi önkormányzat két tervet is készíttetett erről az OSZK-nak, ebben a gyár területét, annak régi épületeit ajánlják fel a könyvtár kiszolgálóegysége számára, raktárnak pedig a föld alatti hatalmas pincerendszer egy részét. A terv módosított változatában már inkább új kiszolgálóépületeket javasolnak, a helyszín azonban változatlan. Becsült költsége 33 milliárd forint. Az Országos Könyvtári Kuratórium 2014-ben szakvéleményezte a tervet, s számos gyenge pontja miatt elvetette. Az egyik a raktározás átgondolatlansága volt, a másik pedig a terület körülményes megközelíthetősége.

Egyébként szóba került a Lipótmező, a Kilián laktanya, a Bálna, a József telefonközpont is, de ezek ötletszinten maradtak. Az egyik lehetséges jövőbeli helyszínként emlegetik viszont a Magyar Rádió kiürített épülettömbjét a Nemzeti Múzeum mögött.

Amióta a rádió a Kunigunda útjára költözött, a hat állami tulajban lévő épületből és egy üres telekből álló komplexum kihasználatlan. Mint az említett internetes szakanyagban olvassuk, a hely itt elég nagy ahhoz, hogy mind a kiszolgálás, mind a raktározás elférjen, s a raktár szinte korlátlanul bővíthető.

Továbbá nagyon közel van a célközönséghez, a belvárosi egyetemek hallgatóihoz. Fontos szempontnak tartják azt is, hogy a könyvtár szinte oda kerülhet vissza, ahonnan 1985-ben a Várba költözött, addig ugyanis a Nemzeti Múzeumban működött. És ez a projekt „csak” 27 milliárdba kerülne.

– Korábban többször nyilatkozta – fordulunk Tüske Lászlóhoz –, hogy ön is a rádiót választaná.

– Igen, ez valóban szimpatikus helyszín volna. Például az említett okok miatt is.

A jövő OSZK-jában egyébként – mint említettük – nem feltétlenül lenne ugyanazon a helyen a raktár és a kiszolgálás. Tüske László a kiszolgálóegységből egy fórumként működő élménykönyvtárat szeretne létrehozni, ahol pezseg az élet, amely találkozási hely, kitűnő számítógépekkel, gazdag szabadpolcos könyvállománnyal, kisebb olvasószobákkal, ahol egy csoport beszélgetve is tud tanulni, ahogy ez például a Corvinus Egyetem könyvtárában bevált.

A raktárak megtelése rendszerint a költözés sürgető érveként szokott elhangozni. Lehetetlen körülményekről szoktunk olvasni. Ezeket a raktárakat a hetvenes-nyolcvanas években a budavári palota nyugati szárnyának két belső udvarán alakították ki: az udvarokba belehúztak két, egyenként tizenegy szintes betontornyot. Ezekben a tornyokban, a kétméteres belmagasságú szinteken állnak a raktári polcok, s rajtuk a magyar nyelven íródott könyvek, újságok folyóméterei.

A főigazgató engedélyezi, hogy benézhessünk ide. Hegedüs Krisztinát, a raktár osztályvezetőjét arra kérjük, mutasson nekünk meghökkentő körülményeket. De nem tud meglepni. Vagyis azzal igen, hogy nem látjuk a rettenetes túlzsúfoltságot, az elviselhetetlen körülményeket. Először is nem tömörpolc-rendszer van, hanem egymástól hetven-nyolcvan centiméterre álló fémpolcokon sorakoznak a kötetek. A tömörpolc-rendszert állítólag nem is bírnák a födémek. Tiszta, rendezett és jól járható raktárakat látunk.

Tüskének a rádió lenne szimpatikus helyszín
Tüske László. Nem a költözés, hanem a fejlesztés a fontos
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Az, hogy nem érzünk fojtogató zsúfoltságot, persze annak is köszönhető, hogy a csillaghegyi bérelt raktárban elhelyezett 7500 polcfolyóméternyi, csaknem négyszázezer muzeális kötet már nincsen itt. A legzsúfoltabb, úgynevezett archivális osztályon, ahol a lapok másodpéldányait őrzik, látunk némi tömörülést, itt kissé szorosabban raktározzák az újságokat a saválló dobozokban. A telítettség jele az is, hogy több helyen az ablakfülkéket is bepolcozták, és való igaz, hogy kevés szabad helyet látunk, de nyomorúságos körülményeket nem.

Az egész raktárat behálózza a gyűjtőkocsirendszer. Ezeken a kis, csillékre hasonlító szállítókon vándorolnak a könyvek a raktártól az olvasóteremig. Végre azt is megtudhatjuk, hogy miért vesz igénybe majdnem egy órát az olvasói kérések teljesítése, ami sok látogatót elriaszt az OSZK használatától. Kiderül, hogy egy-egy toronyban csak egy munkatárs teljesít szolgálatot, cirkálva a tizenegy szint között. Hát ezért. De ez a kiszolgálási gyorsaság nem rosszabb, mint más nemzeti könyvtárakban, nyugtatnak meg.

Az OSZK megújítása tehát sürgető, de a kiköltöztetés nem könyvtárszakmai igény. Nyilván nem is a könyvtárosok fognak dönteni arról, hogy mit foglalnak a Vár felújításának programjába, a Hauszmann-tervbe. A programért felelős miniszterelnökségi államtitkár, L. Simon László álláspontja elég egyértelmű: a napokban a Figyelőnek azt nyilatkozta, felszámolják ezt a „szocialista förmedvényt”.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.